Drasztikusan megugrott a megbetegedések száma a régiószerte, és bár van elég vakcina, az oltási hajlandóság igen alacsony. Romániában drámiavá vált a helyzet, már külföldi segítséget is kért a szomszédos ország.
„Egészségügyi katasztrófahelyzet” sújtja Romániát
Romániában minden eddiginél súlyosabbá vált a helyzet a pandémia kirobbanása óta. A héten az egy nap alatt diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma túllépte a 15 ezret, az elhunytaké a 300-at, több mint 14 ezer pácienst kezelnek kórházban, ugyanakkor meghaladta az 1500-at az intenzív terápiás ellátást igénylők száma.
Ezek a számadatok rekordnak számítanak, emiatt az egészségügyi ellátórendszer tűrőképessége határához ért.
Raed Arafat belügy-minisztériumi államtitkár, a katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője szerint be kell ismerni, hogy a 19 milliós országban „egészségügyi katasztrófahelyzet” alakult ki a járvány miatt. Javaslatára a bukaresti kormány rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a közkórházaknak át kell ütemezniük a következő harminc napban minden halasztható műtétet, a területi népegészségügyi igazgatóságok pedig a koronavírusos betegek kezelésére fogják átcsoportosítani a felszabaduló kórházi ágyakat és szakszemélyzetet. Az intézkedés alól csak a sürgősségi esetek, a várandós nők, valamint a rendszeres kezelésre, vizsgálatra, beavatkozásra szoruló (például rákkal, cukorbetegséggel kezelt) betegek képeznek kivételt.
A napokban többször felmerült súlyos állapotban lévő fertőzöttek külföldre szállítása. Victor Costache volt egészségügyi miniszter, kormányfői tanácsadó szerint Románia 200-300 beteget irányíthat át külföldre, így könnyebbé válna az intenzív osztályon dolgozó személyzet munkája. Közölte azt is: több ország jelezte, hogy befogadná őket kezelésre, köztük Magyarország. Sajtóértesülések szerint a bukaresti egészségügyi hatóságok már egyeztetnek magyar partnereikkel arról, hogy a határ menti térségből a helyhiánnyal küzdő romániai kórházakból koronavírusos pácienseket irányítsanak át magyarországi egészségügyi intézményekbe. Egyébként szakértők úgy vélik, az egészségügyi rendszerben kialakult válságos helyzet annak tulajdonítható, hogy az országban alig 30 százalékos az átoltottság. A kormány fontolgatja, hogy kötelezővé teszi az immunizálást az egészségügyi dolgozók számára.
Rendőrök védik az oltóközpontokat Szlovákiában
Szlovákiában erőteljesen romlik a járványhelyzet. Míg a nyugati országrészben viszonylag jók a kilátások, az északi és a keleti járások az ország járványügyi térképén már bordó színűek, azaz drasztikus korlátozásokkal néznek szembe. Mindeközben a beoltottak száma alig nő, és már a rendőrségnek kell védeni az oltóközpontokat, ugyanis az utóbbi hetekben, főleg az északi országrészben több oltócsapatot is megfenyegettek az oltásellenes szervezetek.
Emellett a rémhírterjesztőkre is rászállnak, az oltásellenes híreket megosztók közül néhányat már meglátogatott a rendőrség. Mindeközben napról napra több koronavírusos pácienst kell ellátniuk, a helyzet jelenleg Kassa és Zsolna megyében a legrosszabb. Ez nem véletlen, mivel az érintett régiókban a legalacsonyabb a beoltottak száma, miközben a nyugati járásokban határozottan jobb a helyzet. (Pozsonyban például az 50 év felettiek körében már meghaladta a 75 százalékot a beoltottak aránya.)
A hét második felében már mintegy 700-an feküdtek kórházban, a napi új fertőzöttek száma rendre 1500 fölé kúszik, a hét derekán átlépte a 2000-et is, a betegségben elhunytak száma pedig napi 7–15 között mozog. A fertőzöttek 75-80 százaléka beoltatlan volt.
Szlovákia a múlt és az azt megelőző héten Európában a szomorú első helyet szerezte meg a halottak számának növekedési üteme terén, ami 248 százalék volt – jelentette a Dáta Bez Pátosu (Adatok Pátosz Nélkül) járványmatematikai elemzőcsoport. A beoltatlanok magas aránya egyébként Szlovákia nagy problémája, ugyanis napjainkban csupán a felnőtt lakosság 43 százaléka vette fel mindkét oltást. Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter szerint nem reménykedhet az ország abban, hogy a koronavírus újabb hulláma karácsonyig lecseng, ugyanakkor október végén már mindenki kérvényezheti a koronavírus elleni vakcinák harmadik dózisát.
Csak védettségi igazolvánnyal dolgozhatnak a horvát egészségügyben
A nyári esetszámcsökkenés után az utóbbi hetekben ismét emelkedni kezdett a napi új koronavírus-fertőzöttek száma Horvátországban, most átlagosan napi kétezer körüli. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy az emberek belefáradtak a védekezésbe, és az oltási hajlandóság is nagyon megcsappant.
Az országban csaknem 9 ezer aktív beteget tartanak nyilván, közülük 820 fertőzött személyt különböző egészségügyi intézményekben kezelnek.
Lélegeztetőgépen 120-an vannak. Ami a korlátozásokat illeti, minden üzletben és hivatalban kötelező a maszk viselése és a védőtávolság betartása, és az országba csak azok léphetnek be negatív teszt nélkül, akiknek van oltásuk vagy átestek már a betegségen. Beltéri, 50 fősnél nagyobb tömegrendezvényeken szintén csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni, a szórakozóhelyek és a vendéglátóegységek pedig csak éjfélig lehetnek nyitva. Ami az oltásokat illeti, lehetséges már a harmadik Pfizer- vagy Moderna-dózis felvétele azok számára, akiknek az immunrendszere gyenge. Újdonság, hogy ettől a héttől kezdve az egészségügyi tárca kötelezővé tette az egészségügyi dolgozók számára a védettségi igazolvány meglétét.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azoknak, akik nem estek még át a fertőzésen, be kell magukat oltatniuk, vagy pedig három naponta PCR-tesztet kell végezniük. Ez a döntés óriási elégedetlenséget váltott ki az egészségügyi dolgozók körében, akik több városban is tüntettek emiatt, és az egészségügyi miniszter lemondását követelik. Az egészségügyi szakemberek úgy vélik, ezzel az intézkedéssel a kormány megsérti az alapvető emberi jogaikat. A szigorításra azért volt szükség, mert az egészségügyben dolgozók körében alig haladta meg a 30 százalékot az átoltottság aránya, ami veszélybe sodorta és hiteltelenné tette a rendszert és annak működését.
Kötelező az oltás az ukrán oktatásban
Ukrajnában meredeken növekszik a megbetegedési ráta, a harmadik hullám lecsengése után a héten ismét rekordot döntött a koronavírussal megfertőződöttek száma. Szerdára például 12 662 új esetet igazoltak, amire a járvány tavaszi tetőzése óta nem volt precedens. A pandémia kezdetétől azonosított betegek száma a héten túllépheti a 2,5 milliót. A járvány áldozatainak száma rohamosan közelít a 60 ezerhez, napokon belül átlépheti ezt a küszöböt. Ezen a héten rendre jócskán 300 felett alakult a halottak száma. Szakértők becslése szerint, ha elhatalmasodik a járványhelyzet, akár 92 ezer halálos áldozat is lehet 2021 végére.
Egyre több gyermek fertőződik meg, ezért az oktatási intézményekben dolgozóknak kötelezővé teszik a védőoltás felvételét, aki erre nem hajlandó, felfüggeszthetik az állásából.
Az oltási kampány tavaszi kezdete óta csaknem 7,5 millióan vettek fel legalább egy dózist. Országos szinten az egy adaggal beoltottak aránya nem éri el a 18, a mindkét dózist felvetteké pedig a 15 százalékot, amivel Ukrajna a sereghajtók között kullog egész Európában.
Korábban gondot okozott a vakcinahiány is – a kárpátaljai lakosok segítségére Magyarország sietett, a határ menti térségből 21 ezren éltek a magyar felajánlással –, de jelenleg ez már nem probléma, elegendő adag áll a rendelkezésre, csakhogy nagyon alacsony az oltakozási kedv. Egyes önkormányzatok tombolával és más módon igyekeznek ezen javítani. A kárpátaljai Munkácsi kistérségben például a helyi költségvetésből 1,2 millió hrivnyát (mintegy 14 millió forint) különítettek el kedvcsinálás céljából. A beoltottak között egy személygépkocsit sorsolnak ki, ezenkívül kerékpárokat, elektromos robogókat, tévékészülékeket lehet nyerni.
Az egészségügyi tárcavezető azonban nem híve a „kedves” szónak, ő inkább erővel orvosolná a helyzetet. Viktor Ljasko azt javasolja, hogy tegyék kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást az oktatási intézményekben, a minisztériumoknál és más, a központi végrehajtó hatalomban, illetve a helyi önkormányzatokban dolgozók számára. Az elhatalmasodó korrupcióról is híres országban egyesek már a Covidból is üzletet csinálnak. Egyre több háziorvosról derül ki, hogy pénzért cserébe hamis oltottsági igazolást állít ki. Negatív tesztek szintén szabadon vásárolhatók, még az interneten is kínálják őket.
Szerbiában változó a helyzet
Amikor megkezdődött a lakosság tömeges oltása Szerbiában, a világon is élenjáró országnak számított a gyors és folyamatos vakcinabeszerzéseknek köszönhetően. Az utóbbi időben sajnos negatív értelemben élenjáró az ország, hiszen a lakosság arányához mérten itt van most a legtöbb fertőzött Európában.
Jóformán semmilyen korlátozás nincs érvényben, és az egészségügyi válságstáb sem ült össze sokáig, miközben a napi új esetek száma meghaladta a 8 ezret, ami szintén negatív rekord. Keddi ülésén a válságtörzs végül nem döntött szigorításokról, a testület politikus tagjai az egészségügyi szakértők egyetlen javaslatát sem fogadták el. Az orvosok azt javasolták, hogy tíz napig öt személyben határozzák meg a gyülekezési szabadságot, és 17 órakor szinte minden létesítmény zárjon be, valamint hogy rendeljék el a védettségi igazolvány alkalmazását. Az egészségügyi szakértők ahhoz is ragaszkodtak, hogy az egészségügyben és a közszolgálatoknál dolgozók számára tegyék kötelezővé a védőoltást, de egyelőre ez sem történt meg.
A hatályos intézkedések szerint zárt helyiségekben mindenhol viselni kell a védőmaszkot, míg a szabadban ott, ahol nem lehet biztosítani az egyének közötti kétméteres távolságot, szintén maszkot kellene viselni, de ezt általában nem tartják be az emberek.
Ana Brnabic miniszterelnök azzal indokolta, hogy nem döntöttek a szigorítások mellett, hogy a korlátozások elrendelésével a védőoltások hatékonyságát kérdőjeleznék meg, hiszen a lakosság több mint fele be van már oltva. Az aktuális számadatokból pedig a járványgörbe kiegyenesedését véli látni.
A szerb sajtó arról számolt be, hogy dr. Slobodan Marinkovic egyetemi tanár még múlt héten bűnvádi feljelentést tett Ana Brnabic ellen. A kormányfőt mulasztással vádolja, amelynek következtében egy hónap alatt az országban 200 ezren fertőződtek a vírussal, ezren pedig elhunytak, miközben nem tett semmit, amivel szerinte bűncselekményt követett el.
Valójában az ország felnőtt lakosságának mintegy 54 százaléka vette fel a védőoltás mindkét adagját.
Azok körében, akik eddig nem oltatták be magukat, kicsi az érdeklődés az immunizáció iránt. Az oltakozási hajlam felső határa lehet ez, miközben szakemberek szerint 70-80 százalék kellene. Az utóbbi időben naponta 5 és 8 ezer között mozog a beadott első dózisok száma, míg a harmadik dózisé 15 és 20 ezer között. Akik tehát korábban az oltakozás mellett döntöttek, azok többsége a harmadik adagot is felveszi.
