Kolozsvár képviselő-testületének döntése értelmében ezentúl nem köthetnek be saját hőközpontot a hatnál több lakással rendelkező ingatlanok lakói. A városi tanácsosok a héten tartott testületi ülésükön fogadták el az erről szóló előterjesztést, amely visszamenőleg nem tiltja a gázkazánok működtetését, hanem kifejezetten a jövőben épülő ingatlanokra vonatkozik. Az új tömbháznak csak egyetlen, nagy kapacitású, az összes lakót kiszolgáló hőközpontja lehet, a másik opció a csatlakozás a városi távhőszolgáltatási hálózatra.
Oláh Emese, a 324 ezer lakosú Kolozsvár magyar alpolgármestere elmondta: a régóta tervezett lépésre elsősorban környezetvédelmi megfontolásból volt szükség, szerinte ezzel az intézkedéssel csökkenthető a földgázzal működő kazánok által generált égési termékek koncentrációja a levegőben.
Az új rendelkezés gyakorlatba ültetésével párhuzamosan fejleszteni kell a távhőhálózatot is, hogy mindenki számára megfelelő alternatívát nyújthassunk a meleg víz és a fűtés biztosításához
– hangsúlyozta az elöljáró.
A Románia második legnagyobb városának számító Kolozsvár önkormányzata 2030-ig 55 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását,
miközben energiahasználat terén 32 százalékra növelné a megújuló források részesedését. Az országban egyébként itt közlekedik a legtöbb elektromos autóbusz (a környezetbarát közlekedés megteremtése érdekében péntekenként ingyenes a tömegközlekedés), az Európai Unióban e téren Kolozsvár lakosságarányosan az első tíz város között van.
Erdély fővárosának gyakorlata egybecseng a bukaresti kormány elképzelésével. Tánczos Barna, a tavaly novemberben alakult nagykoalíciós kormány – amelynek tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is – környezetvédelmi minisztere hetekkel ezelőtt bejelentette: tárcája olyan intézkedéscsomagot készít elő, amely megtiltja az újonnan épülő tömbházakban a saját központi fűtés bevezetését.
A tárcavezető úgy gondolja, Romániában a lakossági fűtés terén hosszú távú megoldást kell találni, a zöldtárcának, az önkormányzatoknak és az állampolgároknak közösen kell tenniük a tisztább levegőért. A tervezet szerint az építtetők közös kazánt telepíthetnek majd, vagy rácsatlakozhatnak a városi távfűtési hálózatokra, amelyeket összehangolt cselekvési terv alapján kell korszerűsíteni, mindezzel nagymértékben csökkentve az épületek károsanyag-kibocsátását.
Az elmúlt egy-másfél évtizedben rengetegen váltak le a kommunizmus idején kiépített központi távhőrendszerről az országban, mert elavult (Bukarestben időnként a 2000 tonnát is eléri a melegvíz-veszteség óránként), korszerűsítésre szorul, továbbá gyenge minőségű, és egyre drágább szolgáltatást nyújt.
A nagyvárosok távhőrendszerének működtetése egyre nagyobb anyagi terhet ró az önkormányzatokra.
Dominic Fritz, a 319 ezer lakosú Temesvár polgármestere a napokban levélben kért kormányzati támogatást a helyi távfűtési társaság működésének biztosítására. A bánsági nagyvárosban tavaly novemberben fizetésképtelenné vált a távfűtési cég, emiatt több mint 50 ezer háztartás, kórházak, iskolák és közintézmények maradtak fűtés és meleg víz nélkül. Bukarest esetében épp a napokban hagyta jóvá az energiaár-szabályozó hatóság a gigakalória árának megduplázását, így a fővárosnak immár 71 ezer forinttal egyenértékű összeget kell fizetnie egy gigakalóriáért.
