Az elhúzódó háború egyre nagyobb nehézségeket okoz az ukrán gazdaság számára.
Mindent egybevetve 1000 milliárd dolláros kárról beszélnek egyes szakértők.
A gazdasági termelés mintegy 40 százaléka leállt, félő, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat csak kevés helyen tudják elvégezni, ami hatalmas érvágás lesz a költségvetésnek is, hiszen az agrárexportból származó bevételek tetemes részt képeznek a büdzsében.
Az országban jelentősen visszaesett az üzleti tevékenység, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol harcok dúlnak. Más régiókban az ellátási lánc zavaraitól, a hadkötelezettség és a kényszermigráció miatti munkaerő-veszteségtől szenvednek. Ennek ellenére a háború első heteinek megrázkódtatása után a gazdaság elkezdett alkalmazkodni a háborús körülményekhez. A várható alakulását azonban nehéz megbecsülni, a legoptimistább jóslatok szerint is legalább 20 százalékos zuhanással kell számolni.
A nemzeti bank a háború kitörésének első napjától szigorú pénzügyi szabályozást léptetett életbe, amivel – még ha mesterséges eszközökkel is – sikerült féken tartani az inflációt és a hrivnya gyengülését. Általánosságban 20-30 százalékos áremelkedést lehet tapasztalni, a fizetőeszköz pedig 10-15 százalékkal gyengült a főbb devizákhoz képest. Ugyanakkor szakértők arra figyelmeztetnek, amennyiben enyhül az állami monetáris szabályozás, erőteljes inflációval és a hrivnya további gyengülésével kell majd kalkulálni.
Az ukrajnai háború nagyon erős hatással van a nemzetközi élelmiszer- és energiapiacokra. Amennyiben a harcok folytatódnak és az ukrajnai vetési kampány kudarcot vall, világszerte súlyos élelmiszerár-emelkedésre kell számítani. Becslések szerint ez a következő 12 hónapban 40-50 százalékos dráguláshoz vezethet.
A háborús gazdaság két fő célnak kell hogy megfeleljen – fejtette ki Szerhij Nikolajcsuk, a jegybank alelnöke. Először is segítenie kell a hadsereget, másodszor pedig biztosítania kell a hátország működését. A vállalatok lassan átállnak a katonai igények kielégítésére. A közlekedési ágazat aktív szerepet vállal a lakosság evakuálásában és a külföldi humanitárius segítség célba juttatásában.
Már 1,4 milliárd dollár futott be a Nemzetközi Valutaalaptól. Az (EU) átutalta a makroszintű pénzügyi támogatás első, 300 millió eurós részletét, dolgoznak a második csomag folyósításán. A Világbank 311 millió dollárt küldött, és Washington is folyamatos pénzügyi segítséggel támogatja a költségvetés egyensúlyban tartását, de a neheze csak ezután jön – vélik elemzők.
Az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása az ország újjáépítése lesz, hiszen egész városok semmisültek meg, hatalmas károk keletkeztek az infrastruktúrában. Ukrajnának egészen biztosan szüksége lesz egy újkori Marshall-tervre, de hogy ez milyen konstrukcióban valósulhat meg, az még a jövő zenéje.
Rövid távon a kormány a belső menekültválságon igyekszik valamelyest enyhíteni. Az otthonukat elhagyni kényszerülők havi 22 ezer forintnak megfelelő segélyt kapnak, kiskorúak után 33 ezret fizetnek. Akik a háború miatt elveszítették a munkájukat, 6500 hrivnya (körülbelül 70 ezer forint) egyszeri segélyre jogosultak. Ugyanennyit kapnak azok a munkáltatók, akik hajlandók menekülteket foglalkoztatni. Becslések szerint 6,5 millió azok száma, akik a biztonságosabb nyugat-ukrajnai megyékbe menekültek, de nem távoztak külföldre. Az állam azt ígéri, kompenzációban részesülnek mindazok, akiknek lerombolták az otthonát. Elképzelhető, hogy a nagyobb nyugat-ukrajnai városok vonzáskörzetében új lakónegyedeket építenek számukra, mert sokan lesznek, akik már nem akarnak visszatérni eredeti lakóhelyükre.
