A meglóduló miatt a szlovák háztartások egyre kevesebb pénzt képesek megtakarítani, a lakosság spórolási képessége 1995 óta nem látott mélypontra esett. 

Egy átlagos szlovák háztartás az elmúlt év végén a rendelkezésére álló jövedelmének csupán a 3,6 százalékát volt képes félretenni, míg a Szlovákiát is magában foglaló eurózónában az átlagos megtakarítási mutató 14 százalék körül mozgott 

– mutatott rá az Intesa-leány Vseobecná Úverová Banka (VÚB), Szlovákia második legnagyobb pénzintézete friss pénzpiaci elemzése. Ráadásul e megtakarítás fele a 2. nyugdíjpillérbe ment, ami kötelező spórolásnak tekinthető. 

Sad,Depressed,Man,Checking,Bills,,Anxiety,About,Debt,Or,Bankruptcy, Sad depressed man checking bills, anxiety about debt or bankruptcy, financial problem, bank debt or lack of money, unhappy frustrated young male sitting at work desk with laptop and calculator
Fotó: Shutterstock

Egybevetésül: 1997-ben még 15 százalék volt a megtakarítási ráta, 2005 és 2010 között 6 százalékról 10-re kúszott fel, 2020-ban, a pandémia idején pedig 13-ra. Az erőteljes visszaesés a szlovákiai háztartások banki megtakarításain is meglátszik.

 A megtakarítások tavaly 400 millió euróval, 46 milliárdra estek vissza, amire a 2009-es nagy óta nem volt példa. Viszont a pénzintézetekben pihenő pénz után minimális kamatot fizetnek, ami nem kedvez a megtakarításoknak.

 A nagyobb költekezéssel párosuló alacsony megtakarítási ráta átmenetileg segíti a gazdaságot, azonban az elért életszínvonal megőrzését célzó magas kiadások miatt a családoknak kevesebb pénzük marad a későbbiekben. A 15 százalékos infláció és az alig 10 százalékos bérnövekedés mellett a munkavállalók életszínvonala csökken. Tavaly a reálbérek 5 százalékkal estek vissza, amire ebben az évezredben nem volt példa, és az idén további másfél százalékkal mérséklődhetnek. Ráadásul a lakosság adósságállománya 2022-ben 4,3 milliárd euróval nőtt az előző évhez képest, ami nem csoda, hiszen a hitelkamatok meglódulása előtt havi szinten simán 1 milliárd eurónál is több jelzáloghitelt vettek fel. A romló anyagi helyzet a közvélemény-kutatásokban is tükröződik. 

A szlovákiai munkavállalók 68 százaléka kimondottan rossznak tartja az életszínvonalát. Ugyanezt a felmérést egyidejűleg végeztük el Szlovákiában és Csehországban, ez utóbbiban a lakosság csupán 42 százaléka látja ilyen borúsan a helyzetét

 – mondta Martin Malo, a Grafton és a Gi Group ügynökség Szlovákiáért és Csehországért felelős igazgatója. „Az általunk megkérdezettek mintegy fele csökkentette az étterem-látogatásokat, és nemcsak az energián, hanem az élelmiszereken is spórolni kezdett. A munkavállalók több mint egyharmadának az is gondot okoz, hogy megengedhesse magának a nyaralást, majdnem egynegyedük kevesebbet használja az autóját, 11 százalékuknak pedig a számlák kifizetése is nehézséget okoz” – állítja Malo. A háztartások nettó pénzügyi vagyona tavaly 12 százalékkal, vagyis mintegy 6,6 milliárd euróval csökkent. Egy főre vetítve a nettó pénzügyi tekintetében az elmúlt év közepén Romániával és Bulgáriával egyetemben a sereghajtók között állt Szlovákia az uniós rangsorban – állítja Michal Lehuta, a VÚB elemzője.