A munkaügyi hivatalok legfrissebb összegzése szerint Szlovákia soha annyi külföldit nem foglalkoztatott, mint napjainkban. Májusban 95 585 külföldi munkavállalót regisztráltak, ami erőteljes növekedés a világjárvány idején, 2020-ban és 2021-ben számon tartott 68-69 ezerhez viszonyítva. 

Szlovákiában eleve szokatlan dolognak számít a külföldiek foglalkoztatása, mivel az ország a rendszerváltást követően hosszú éveken át rendkívül magas munkanélküliséggel küszködött, 

még az ezredforduló idején is 18 százalék környékén mozgott a mutató. 

Euro,Coin,With,National,Colorful,Flag,Of,Slovakia,On,The
Fotó: Shutterstock

2004-ben, Szlovákia európai uniós tagsága első évében csupán 3400 külföldi munkavállalót tartottak nyilván, 2013-ban is csak 13 400-at, 2015-ben már 25 500-at és 2017-ben 500 híján a szám elérte az 50 ezret. Elemzők szerint rövidesen a 100 ezres határ is átléphető, és a jövőben is tartós marad a külföldiek iránti igény. 

A ManpowerGroup ügynökség legutóbbi felmérése is azt mutatja:

a szlovákiai cégek 31 százaléka a következő időszakban új állásokat teremt, miközben a munkanélküliek aránya idén 6 százalék alá bukott, 

ezen belül a nyugati országrészben (Pozsony, Nagyszombat, Trencsén és Nyitra megye) az idevágó mutató csupán 3,2 és 3,9 százalék között mozog. 

Azonban még mindig közel 170 ezer állástalant tartanak nyilván, ebből 110 ezer tartósan, azaz legalább egy éve munkanélküli, ráadásul míg a munkanélküliek döntően a keleti országrészben élnek, addig a betöltetlen állások java (a 80 ezerből 25 ezer van csak Pozsonyban) a nyugati országrészben összpontosul. Végezetül a Szlovák Nemzeti Bank legutóbbi középtávú prognózisa azt vetíti előre, hogy az elkövetkező 3 évben éves szinten 0,3-0,5 százalékkal nő a foglalkoztatottság. 

Az évek során változott a külföldiek nemzetiségi összetétele. 

Tíz éve még a románok domináltak (a 13 400-ból 3100), idén viszont a 95 500-ból több mint 36 ezres létszámmal fölényesen vezetnek az ukránok.

A 2010-es évek első felében elsősorban Romániából, Magyarországról, Csehországból és Lengyelországból érkeztek a legtöbben. Utána a Szerbiából érkezők száma futott fel, azonban 2020 óta, azaz már az oroszok által kirobbantott háborút megelőzően az Ukrajnából érkezők vették át az első helyet. A képhez hozzátartozik, hogy Csehország és Lengyelország jóval hatákonyabban „kötötte le” az ukránokat, azaz ott jóval többen dolgoznak, mint Szlovákiában. 

Mivel Szlovákia lakossága gyorsan öregszik, ezért a külföldi munkaerő bevonása is csak részleges megoldás. 

A másik a kitolása (napjainkban évente körülbelül egy hónappal hosszabbodik), a parlament egyben eltörölte a 64 évben megállapított nyugdíjkorhatárt. És végezetül az Ódor-kormány friss kezdeményezése is beleillik a sorba. A kabinet szeretné hazacsalogatni a külföldön tanuló, majd ott letelepedő szlovák polgárokat. Éves viszonylatban mintegy 30 ezer szlovák fiatal tanul külföldön, ebből 21 ezer Csehországban. Márpedig a statisztikák szerint minden második, külföldön egyetemet végzett fiatal már nem jön haza.