Először ismerték el nyilvánosan a kijevi és bukaresti közjogi méltóságok, hogy Románia katonai támogatást is nyújt Ukrajnának az Oroszországgal folytatott háborúban. Erről Volodimir Zelenszkij és Klaus Iohannis egyaránt nyíltan beszélt kedden, amikora a román államfő bukaresti hivatalában fogadta ukrán hivatali partnerét. 

Ukrainian President Volodymyr Zelensky (L) and his Romanian counterpart Klaus Iohannis shake hands as he arrives at the Cotroceni Palace, the Romanian Presidency headquarters in Bucharest on October 10, 2023. (Photo by Daniel MIHAILESCU / AFP)
Balra az ukrán elnök, vele szemben a román kollégája. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján Iohannis kijelentette, az ukrán elnökkel abban állapodtak meg, hogy megkezdik a kétoldalú kapcsolatok stratégiai partnerséggé alakításának folyamatát. Ezt a román államfő azzal indokolta, hogy a két ország bizalmon és közös értékeken alapuló, konkrét projektekre összpontosító viszonyt szeretne kialakítani, amelyek a polgárai és az egész régió javát szolgálják.

Iohannis a közös politikai nyilatkozat aláírását követően leszögezte: Románia arra koncentrál, hogy segítsen Ukrajnának megnyerni a háborút, de a hosszú távú kapcsolatoknak is figyelmet akarnak szentelni. 

Arról biztosítottam Volodimir Zelenszkijt, hogy Románia és a román társadalom továbbra is hathatós támogatást nyújt Ukrajnának és az ukrán népnek, a katonai segítséget is beleértve

– jelentette ki Románia államelnöke. Hozzátette, Románia addig támogatja Ukrajnát és az ukrán népet, ameddig szükséges: „az orosz agresszió elleni győzelemig, az ukrán területek felszabadításáig, a háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonásáig”, majd a későbbiekben az ország újjáépítésében is.

Zelenszkij megköszönte a Románia által Ukrajna számára nyújtott segítséget, kiemelve a humanitárius mellett a katonai jellegű támogatást. Az ukrán elnök elmondta, hogy új határátkelők megnyitásáról, a nemzeti kisebbségek helyzetéről és az F–16-os ukrán pilóták romániai kiképzésének felgyorsításáról tárgyalt vendéglátójával. Beszámolója szerint beszéltek Iohannisszal a dunai biztonsági helyzetről is. 

A romániaiak tudják, milyen veszélyes az orosz terrorizmus

– utalt Zelenszkij arra, hogy az elmúlt időszakban Oroszország rendszeresen légitámadást intéz a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen, és ennek során többször román területeken csapódtak be orosz dróndarabok. A múlt héten használhatatlanná vált a romániai Isaccea és az ukrajnai Orlivka közötti dunai komphatárátkelő, miután péntekre virradóra orosz dróncsapás érte az ukrán oldali vámpontot.

Ukrainian President Volodymyr Zelensky (R) and his Romanian counterpart Klaus Iohannis (L) review the honor guard during official welcoming ceremony at the Cotroceni Palace, the Romanian Presidency headquarters in Bucharest on October 10, 2023. (Photo by Daniel MIHAILESCU / AFP)
Bukarest eddig nem verte nagydobra, milyen katonai segítséget nyújtott a megtámadott szomszédjának. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A bukaresti hatóságok eddig kerülték a nyílt válaszadást azokkal az információkkal kapcsolatosan, hogy Románia pontosan milyen katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Bogdan Aurescu volt román külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, Románia politikája az, hogy biztonsági okokból „nem beszél” az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról. Hogy ez a katonai támogatás pontosan miben merült ki, azt továbbra sem lehet tudni, amikor Zelenszkijt kedden román újságírók arról kérdezték, milyen további katonai segítséget kért bukaresti látogatásán, az ukrán elnök úgy válaszolt: nem tárhat fel minden részletet. 

„A fő hangsúly részemről a légvédelmi rendszerekre esett” – tette hozzá Zelenszkij, akit a nap folyamán Marcel Ciolacu kormányfő is fogadta. Korábbi felmérések szerint egyébként  az ország lakosságának túlnyomó többsége elutasítja, hogy Románia katonákat küldjön Ukrajnába, több mint 60 százaléka pedig semmilyen katonai segítségnyújtással nem ért egyet.

Az eredeti tervek szerint Volodimir Zelenszkij bukaresti látogatásán beszédet mondott volna a kétkamarás román parlament plénuma előtt, erre azonban nem került sor. 

Sajtóinformációk szerint a beszéd lemondásának oka abban keresendő, hogy szélsőségesen nacionalista román politikusok megzavarni készültek az ukrán elnök felszólalását. Ez be is bizonyosodott: a botrányairól elhíresült Diana Sosoaca független szenátor jelenlegi ukrán területeket is magában foglaló, Nagy-Romániát ábrázoló térképpel felszerelkezve érkezett a törvényhozás épületébe, és a sajtón keresztül azt üzente a hivatalos látogatáson tartózkodó ukrán elnöknek, hogy „Ukrajna adja vissza a Romániától ellopott területeket”.