Július 12-től 28-ig a dél-koreai Kvangdzsu ad otthont a vizes világbajnokságnak, amelyen a várakozások szerint 194 ország 2623 sportolója vesz részt úszásban, műugrásban, műúszásban, nyílt vízi úszásban, valamint vízilabdában.
A sportlétesítmények időbeni elkészüléséért a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) vezérkarának ezúttal nem kell aggódnia, hiszen Kvangdzsu 2015-ben nyári Universiadét rendezett, az egyetemisták világjátékára átadott infrastruktúra pedig négy év múltán is ideális. A csaknem másfél millió lakosú koreai város még a FINA 2013. július 19-i barcelonai közgyűlésén nyerte el a mostani lebonyolítás jogát.
Érdekesség, hogy akkor és ott Budapest eredetileg a 2021-es vizes vb-t kapta meg, csakhogy Guadalajara 2015 februárjában visszalépett a 2017-es rendezéstől,
miután a 100 millió dolláros – azaz mintegy 28,8 milliárd forintos – tervezett költségvetéshez a mexikói kormány nem biztosított fedezetet.
A lemondás miatt 5 millió dolláros büntetést kellett fizetnie Guadalajarának, de legalább további szankciókkal nem kellett számolnia, amiért kihátrált. A FINA ügyvezetője, Cornel Marculescu felidézte, hogy Magyarország két héttel a mexikói visszalépés után máris jelezte, megrendezné az eseményt, a FINA elöljárói pedig példás gyorsasággal döntöttek a helyszínváltozásról. Így Budapest négy évvel hamarabb került sorra, a 2021-es rendezésre új pályázatot írtak ki, amely egy másik távol-keleti helyszín, a japán Fukuoka sikerét hozta, és azóta az is eldőlt, hogy 2023-ban Doha következik.
Minden idők legsikeresebb vizes vb-jeként értékelte a budapestit a FINA, így a magyar főváros igen magasra helyezte a lécet Kvangdzsunak, pedig a hazai rendezés kapcsán bőven akadtak vészjósló előzmények. A Magyar Úszó Szövetség 2016 novemberében lemondott elnöke, Gyárfás Tamás eredetileg azt közölte, hogy nyolcmilliárd forintba kerül majd a vb-uszoda, s azzal együtt 25 milliárdba a teljes rendezés.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
