Szociális munkások döntenek eurómilliárdok sorsáról a Transfermarktnál

Megjelentek a nyári átigazolási időszakot követő friss adatok a hamburgi székhelyű Transfermarkton. A labdarúgásra, ezen belül a csapatok, játékosok piaci értékének meghatározására szakosodott német portálon a különböző statisztikák, eredmények mellett a legújabb transzferpletykákról is értesülhet a felhasználó. Habár az oldal – amelynek működése a Wikipédiáéhoz hasonlít – bárki által szerkeszthető, mostanra mégis megkerülhetetlen lett a futballban: a szurkolóktól kezdve a média munkatársain és a sportág szereplőin át mindenki forrásként használja.

A Transfermarkt hatása óriási lett a fociban, az észak-amerikai profi ligában (MLS) szereplő kanadai FC Toronto elnöke, Bill Manning például egyszerűen csak rákeresett a weboldalon olyan lejáró szerződésű olasz válogatott játékosokra, akikről úgy gondolta, jó reklámot jelentenek majd klubjának, így talált az Eb-győztes nápolyi Lorenzo Insignére, akit aztán 

csábított Észak-Amerikába. 

A portál által jelenleg 20 millió euróra (8,21 milliárd forint) taksált balszélsőt 2018 decemberében, azaz majd négy éve még 75 millió euróra (30,79 milliárd forint) tartották, vagyis hiába nyert azóta Olasz Kupát és Európa-bajnokságot, az értéke csökkent – valószínűleg részben azért, mert közben betöltötte a harmincadik életévét. Az amerikai liga legjobban fizetett labdarúgója, Insigne 12 meccsen hat gólt szerzett és két gólpasszt osztott ki, tehát egyénileg nem teljesített rosszul első MLS-idényében, csapata mégis lemaradt a rájátszásról, így a júliusi átigazolásakor hiába becsülték a piaci árát 25 millió euróra (10,26 milliárd forint) a Transfermarkton, azóta ugyanitt már „csak” 20 milliót ér. 

A fentiek alapján az emberben jogosan felmerül a kérdés: mi határozza meg a sportolók értékét manapság? Az egyéni teljesítmény, a siker, az életkor, esetleg a (közösségi) médiában betöltött szerep – ezekre próbált válaszokat találni független holland újságírók egy csoportja. A Follow the Money nevű webszájtot 50 európai profi egyesület és 27 sportügynökség kérte fel még 2020-ban, hogy vizsgálja meg, milyen szempontok alapján állapítják meg a futballisták árát a Transfermarktnál. A holland portál a nyomozás során többek között 12 klubbal, kilenc játékosmenedzserrel és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) képviselőivel beszélt, miközben megszólaltatta a Transfermarkt nyolc alkalmazottját is. 

A német Transfermarkt több mint 22 éve, 2000 óta működik. Alapítója, a mérnök-informatikus Matthias Seidel eredetileg azért hozta létre az oldalt, hogy azon kedvence focicsapatáról, a bundesligás Werder Bremenről szedje össze a legfrissebb híreket, információkat, egy esztendővel később kerültek fel rá a játékosokra, edzőkre, bajnokságokra vonatkozó adatok. Az alapvetően hobbinak szánt projekt nemcsak a felhasználók körében lett népszerű, a potenciált meglátva a németországi központú lapkiadó-óriás, az Axel Springer többségi, 51 százalékos részesedést vásárolt a cégben. Onnantól kezdve nem volt megállás, először informatikusok, fejlesztők és szerkesztők csatlakoztak Seidelékhez, majd világszerte egyre több ügynök, menedzser is regisztrálta magát a portálon. 

A szájtra egyértelműen igaz az a fizikában használt megállapítás, miszerint a tömeg tömeget vonz. Működése olyannyira a felhasználóitól függ, hogy gyakorlatilag a júzerek határozzák meg a labdarúgók értékét. Az ehhez használt formula egyszerű, az adatok pedig mindenki számára elérhetők: alapvetően elég figyelembe venni a pályán töltött perceket, a sárga és piros lapokat, gólokat, gólpasszokat, a focisták egészségi állapotát, válogatottságaik számát, a szerződéseikről szóló hivatalos információkat, csapataik eredményeit, pénzügyi helyzetét – leginkább ezek szolgálnak a becslés alapjául. Az így kapott összegek a legtöbbször éves jelentésekben, elemzésekben, tárgyalásokon vagy televízióban, újságokban, rádiókban köszönnek vissza, kalkulációikat szinte mindenki használja valamilyen formában.

A szóban forgó cikk elkészítésekor a Follow the Money a Transfermarkt egyik önkéntesével, a szociális munkás végzettségű Martin Freundllal beszélt, aki 2017-ben jelentkezett a munkára, ami nem volt más, mint a német élvonalbeli bajnokság adatainak menedzselése. Részben tehát neki köszönhető, hogy 

Freundl egyebek között az is elmondta, hogy egyfajta játékként tekint feladatára, és nehezen hiszi el, hogy professzionális egyesületek komolyan veszik a Transfermarkton szereplő értékeket. A cég egy másik, vezető beosztású alkalmazottja, a nemzetközi piacokért felelős Christian Schwarz egyenesen kijelentette, hogy a kluboknak soha nem lenne szabad figyelembe venniük az oldalukon megjelenő összegeket a játékosokra vonatkozóan, azok ugyanis nincsenek tudományosan alátámasztva. 

Schwarz szerint az egész rendszerük úgy épül fel, ahogy korábban a népbölcsességek is kialakultak: szájhagyomány útján. A focisták árát először egy online fórumon vitatják meg, majd az ott leírtak közül a leginkább megalapozottnak tűnőket elemzi Schwarz a kollégáival, akikkel a végén meghatároznak egy értéket, 

Miután legalább 800 ezer labdarúgó szerepel az adatbázisukban, ezért Christian Schwarz kénytelen az önkénteshálózatra, főleg azok vezetőire hagyatkozni, de az összegek megállapításában az utolsó szó mindig az övé. A Transfermarktnál elsősorban arra ügyelnek, hogy következetesek legyenek, éppen ezért az élvonalbeli játékosok értékét évente négyszer ugyanazzal a metódussal becsülik meg, egyszer-egyszer közvetlenül a téli és nyári átigazolási szezon rajtja előtt – ekkor ugyanis rajtuk van a világ szeme.

A tudósok elismerték, a német webszájt módszere továbbra is a leghatásosabb módja a labdarúgók piaci árának megállapításában, miközben a Follow the money újságírói arra is rávilágítottak, hogy az oldalukon szereplő összegek sokszor nem egyeznek a valósággal.