Amikor a 2020-as olimpia a koronavírus-járvány miatt a tervezettnél egy évvel később érkezett Tokióba, 200 nemzet több mint 11 ezer sportolója 42 színhelyen, 41 sportágban mérte össze erejét. A halasztás és a járványelőírások korlátozásai miatti nézőhiány eredményeként a korábbi játékoktól megkülönböztette az MI-technológiák: robotok, viselhető érzékelők, a gépi tanulás széles körű alkalmazása, valamint a közhasznú elemzésre, feldolgozásra rendelkezésre álló adatok mennyisége is.
Fotó: Árvai Károly / Nemzeti Sport
Jól mutatja a változást, hogy a tokiói játékok dalát mesterséges intelligencia segítségével szerezték, miközben az olimpiai stadion fölé elhelyezett komplex geometrikus formákhoz a nyitóünnepségen 1800 LED-del és valós idejű GPS-szel felszerelt drónt használtak. A mesterséges intelligencia alkalmazásának négy fő területe a versenyek, a nézők elérése, a szervezés és üzleti hasznosítás volt.
MI a versenyek során: a teljesítmény támogatása
Az olyan viselhető eszközök, mint az intelligens talpbetétek és szenzorok, valamint a beépített csipekkel ellátott felszerelések nyomon tudják követni a játékosok adatait az edzések és mérkőzések során, ezzel is segítve az edzői stábot a következő játékról szóló döntésekben vagy a másik csapat játékának előrejelzésében. Az eszközökkel többek között a pulzusszám és a mozgás mérését végzik, így személyre szabott megoldásokat tudnak javasolni az edzésre, a pihenésre és a táplálkozásra. Az MI-technológiák formálják azokat a módszereket is, amelyekkel a sportorvosok és a gyógytornászok a sérülések megelőzésén és a játékosok gyorsabb gyógyulásán dolgoznak. Az MI segítségével lehetővé válik a sportolók fizikai tesztelése, a fáradtság vagy a stressz okozta sérülések korai jeleinek felismerésére.
Fontos kérdés, hogy az MI-technológia tisztességtelen előnyhöz juttatja-e azokat az országokat, amelyek elég gazdagok ahhoz, hogy megengedhessék maguknak az alkalmazását, és végül olyan egyenlőtlenségekhez vezet-e mindez, amelyek kiszorítják a fejlődő országokat. Az olimpiák szervezőinek keretet kell találniuk a technológia szabályozására, ahogyan azt a teljesítményfokozó szteroidok esetén is tették.
A mesterséges intelligenciának megbízhatónak és fairnek kell lennie mind a sportolók, mind a szurkolók szemszögéből nézve
– jelezte Hosszu Gábor, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának igazgatója.
MI a lenyűgöző nézői élményért
A 3D Athlete Tracking (3DAT) nevű technológiát először az amerikai atlétikai versenyeken alkalmazták, ez a fejlesztés mesterséges intelligenciával és számítógépes látásmóddal ellátott kamerákat használ, amelynek segítségével a nézőknek szinte valós idejű adatokat mutat a verseny közben. Egyúttal biomechanikai elemzést nyújt a sportolók sebességéről, arról, hogy ki van az élen, és a megtett, illetve fennmaradó távolságról. Mindezek a verseny közben és a visszajátszások során is megjelennek a képernyőn.
A 2028-as Los Angeles-i játékokra a fejlesztők az időméréssel, a pontozással, a mozgásérzékelőkkel és a helymeghatározó rendszerekkel kapcsolatos további innovációkat terveznek.
MI-támogatás a színfalak mögött
A sportolókat, a személyzetet, az edzőket és a közvetítőket Tokióba érkezésükkor a repülőtéren mesterséges intelligencia által vezérelt robotok fogadták, segítettek a csomagok elhelyezésében, a fordításban és az útba igazításban is.
A helyszínekre MI-vezérelt önvezető járművek szállították a sportolókat és hivatalos embereket, emellett a nagy versenyhelyszíneken a felszereléseknek a sportolókhoz való eljuttatására is bevetették a mesterséges intelligenciát. A szálláshelyekre és a helyszínekre belépő sportolók, önkéntesek, médiadolgozók és a személyzet arcfelismerését is MI-technológia végezte, ezzel növelték a biztonságot. A közönség informálása, kezelése és az intelligens jegyértékesítés valószínűleg mindennapos lesz a sportlétesítményekben.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A reklámbevételek maximalizálása
A tokiói olimpia nézettségének növelésére is használtak MI-eszközöket, ennek is betudható, hogy a reklámhelyek elég busás áron,
több mint 1,2 milliárd dollárért keltek el.
Az NBC Universal a hirdetőket abban támogatta, hogy célzott üzeneteiket a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében küldjék ki. A nyelvi feldolgozó eszközök beszéd- és szövegfelismerést használtak arra, hogy a közönség hangulatáról információt gyűjtsenek, majd a gépi rendszerek dolgozták fel ezeket az információkat.
„Azok a sportrajongók, akik élőben követik az olimpiát és más nagy sporteseményt, mindazt a kényelmi és biztonsági funkciót élvezhetik, amit az új technológia nyújt. Ilyenek a digitális pénztárcák, érintkezésmentes ételrendelési és -átvételi lehetőségek vagy az arcfelismeréses beléptetés.”
A tévén, okoseszközön keresztül kapott összes MI-alapú statisztika és analitika, az okoskamera-rendszerek a közvetítéseket teszik egyre izgalmasabb élménnyé
– magyarázta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.
