Foci-Eb: Nike-Adidas visszavágó következik
Jót röhöghet a markába a Puma, ha a foci-Eb címvédő Olaszország elbukik a pénteken kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokságon. A taljánok ugyanis a 2021-es győzelmüket követően a többet fizető Adidasra váltottak, két évtizedes együttműködésnek vetve véget, aminek a csúcsát a 2006-os világbajnoki cím jelentette – az is Németországban.
Az olaszok még Puma-szerelésben, de már a labdarúgó-szövetségüknek négy éven át évi 35 millió eurót garantáló új Adidas-szerződéssel a zsebükben estek ki a pótselejtezőn Észak-Macedóniával szemben, így a vb-k történetében először történt meg az a csúfság, hogy az azurrik nem jutottak ki a tornára.
Adidasban futnak ki a foci-Eb-n
Az Adidas 1974 és 1979 között már volt az olaszok mezszállítója, ez a korszak azonban semmilyen címet sem hozott nekik. S miután váltottak a francia Le Coq Sportifra, be is húzták 1982-ben a világbajnoki címet. Azóta hazai vizekre is eveztek, a Diadora és a Kappa is együttműködött a válogatottal.
Hogy az Adidasszal meddig jutnak, azt nem tudni, a csapat nincs bombaformában. Megjegyzendő, hogy az olaszok az utóbbi fél évszázadban mind a hat nagy beszállítóval dolgoztak, a Nike sem kivétel, az amerikaiak 1996 és 1999 között öltöztették a Squadra Azurrát.
Az olaszok esete is jól illusztrálja, hogy Minarik Edével, a mosodás szavaival élve
„kell egy csapat”, aztán hogy azt mibe öltöztetik, az másodlagos kérdés.
Eredendően a csapat kvalitásaitól függ, hol végeznek, a szerelésben már nincsenek olyan nagy különbségek, amit a futballtudás ne tudna simán kompenzálni. Leszámítva talán a futballcipőket, azon belül is az 1994-ben piacra dobott Adidas Predatort, amellyel olyan kifliket lehetett rúgni, amelyektől rettegtek a kapusok.
Az olaszokkal szemben a németek kitartása példás (volt), közel 75 éven át ellen tudtak állni a sportszergyártók támadásának: a Nationalelf minden sikerét és bukását Adidas-szerelésben élte meg. Ez 2027-től másképp lesz, a szövetség (DFB) a 2027 és 2034 közötti időszakra évi mintegy százmillió euró fejében a Nike-ra bízza a válogatottak öltöztetését.
A pénz diktál – a németek is váltanak
A márciusban nyilvánosságra hozott döntés nagy vihart kavart, politikusok is kifejezték nemtetszésüket. Köztük Robert Habeck gazdasági miniszter is, aki azt mondta:
Az Adidas, a három fekete csík és a fekete-piros-arany színkombináció a mezeken mindig is összetartozott a fejemben. A német identitás egy darabja. Egy kicsit több hazaszeretetet reméltem volna
– szúrt oda az illetékeseknek. Őket viszont a szimpla anyagi érdekek, a bombaüzlet ígérete vezérelte a váltáskor.
A Németországban rendezendő idei foci-Eb is az Adidas–Nike-versenyfutásról szól, bár a szereposztásban mások is feltűnnek. Már harmadjára szerveznek 24-csapatos Eb-t, a résztvevők között
- a Nike-t kilencen
- az Adidast hatan,
- a Pumát négyen,
- a Macront ketten
- a Jomát ketten,
- a Hummelt pedig egy
csapat képviseli. Az utóbbi esetben a sportszermárka és a válogatott nacionáléja egybeesik, mindketten Dániát képviselik. A mérkőzéseket becslések szerint világszerte 5,2 milliárd néző követheti majd élőben, ők el-elidőzhetnek majd az adott csapat felszerelésén, ami hatalmas reklámértékkel bír.
A Nike–Adidas duó monopolhelyzete ezen a piacon egyértelműen megmutatkozik, s nem elsősorban azzal, hogy a mezőny közel kétharmadát ők öltöztetik, hanem azzal, hogy a tornán szereplő válogatottak összesített szponzortámogatásából 93,8 százalékot képviselnek.
Ami az is jelenti, hogy az alacsonyabbra rangsorolt válogatottak jellemzően a kisebb beszállítók támogatását élvezik. Fajlagosan a Nike jobban jön ki, hiszen a kilenc támogatott válogatottnak a GlobalData becslései szerint évente 132,99 millió dollárt fizet, míg az Adidas hat csapatra költ 112,31 millió dollárt.
A tévéközvetítéseken keresztüli láthatósági idő az amerikai márka esetében meghaladja az 50 százalékot, azaz a pályán töltött idő felében találkozhatunk a pipás logóval.
A Nike biztosan döntős lesz – állítják
A GlobalData a FIFA-ranglistahelyezések alapján modellezte az egyes csapatok várható szereplését, s
a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt hozta ki, hogy ismét Nike–Adidas-döntő lesz.
Ahogy a legutóbbi világbajnokságon, ahol az Adidas nyert Argentínával a pályára Nike-szerelésben kifutó franciákkal szemben. Csapatneveket ezúttal nem közölt a GlobalData, de mivel a ranglistán hátrébb sorolt válogatottak a Puma-Macron-Joma-Hummel kvartettből választottak mezszponzort, vélhetően nem is jutnak olyan messzire, mint a tehetősebb társaik.
Azaz a negyeddöntőktől kezdve már egyértelmű Nike–Adidas-rivalizálás figyelhető meg a pályán és a képernyőn is. Persze azért szép sport a futball, mert a pályán komoly meglepetések születhetnek.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) aktuális erősorrendjében Európát tekintve a Pumát választó csoportriválisunk, Svájc áll a legelőrébb, a tizedik helyen, őt a hummeles Dánia követi a 12-en.
Döntő fölény
A dánok – bombameglepetésre – már nyertek Eb-t 1992-ben, akkor is Hummelben, úgyhogy kategorikusan őket sem lehet kizárni az esélyesek közül. Pláne azután, hogy a pandémia miatt 2021-ben rendezett 2020-as Eb-n a döntő küszöbén buktak el az angolokkal szemben.
Most az első kilenc helyre rangsorolt csapat hazája mellett az Adidas–Nike párost képviseli. Magyarország az Adidasszal áll szerződésben, a kétéves umbrós intermezzót leszámítva immár 46 éve.
A FIFA európai ranglistája
- Franciaország (Nike)
- Belgium (Adidas)
- Anglia (Nike)
- Portugália (Nike)
- Hollandia (Nike)
- Spanyolország (Adidas)
- Olaszország (Adidas)
- Horvátország (Nike)
- Németország (Adidas)
- Svájc (Puma)
A sportszergyártók a mezeladásokból tudják visszahozni a fociba ölt eurómilliókat, a szurkolói mezek ára jellemzően 100 euró környékén mozog, hogy ebből mennyi a profit, azt hétpecsétes titokként kezelik.
A tőzsde nem a mezeladásokat számlálgatja
Nem teszik közzé a tőzsdei gyorsjelentésekben sem az ominózus számokat, de ha nem jönne vissza a pénz, akkor aligha srófolnák feljebb és feljebb a szövetségek támogatását. A nagy tornák idején a mezeladások értelemszerűen megugranak, ám ez nem feltétlenül jellemző az árfolyamokra.
A 2022 végén rendezett világbajnokság a döntőt elbukó Nike-nál 10 százalékos emelkedést, a nyertes Adidasnál viszont csupán 2,5 százalékos pluszt hozott.
Az árfolyamot sokkal inkább a negyedéves gyorsjelentések közzététele mozgatja meg, az akkor közölt profitadatokra és prognózisokra élénkebben reagált a tőzsde, mint akár egy behúzott világbajnoki címre.
