A nagyobb vidéki fürdőkéhez viszonyítva jelentősen csökkent a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. árbevétele júliusban, a tavalyi év hasonló időszakához képest. Mindeközben jelentős, felújításra szánt összegeket éltek fel – írja a Magyar Nemzet.
A lap szerint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) új, idén februárban jelentősen csökkent a vállalat fürdőinek forgalma és bevétele.
Az előző évi forgalomnak negyven százaléka lehet csak az idei – ami három-négymilliárdos veszteséget jelent –, júniusban ez az arány pedig mindössze 7,4 százalék volt. – Júliusban kilenc fürdő volt nyitva, köztük a pesterzsébeti, a csillaghegyi, a Római és a Pünkösdfürdő.
Ezek összforgalma a tavalyi év hasonló időszakát tekintve hatvanszázalékos kihasználtságot mutat, s az említett négy fürdőben meg is haladtuk a tavaly ilyenkori látogatói forgalmat – közölte Szűts Ildikó vezérigazgató.
Mindezzel együtt a BGYH fürdőinek júliusi árbevétele csak 32 százaléka a tavalyinak, ami messze elmarad a nagyobb vidéki fürdők eredményétől.
Szűts Ildikó a lapnak elmondta, hogy a járvány miatt jóval kevesebb külföldi turista érkezett, továbbá a fertőzés szempontjából az egyébként a törzsvendégek jelentős részét kiadó idősebb korosztályból is a szokásosnál jóval kevesebben látogatták a fürdőket, mivel őket veszélyezteti leginkább a koronavírus. Hozzátette: a legnépszerűbb fürdők forgalma egyes napokon megközelítette a tavalyi bázisidőszak szintjét.
A kavarodás súlyos problémákhoz vezethet
A Széchenyi fürdő női kabinsorának tavaszi elbontásával kapcsolatban – amiről korábban beszámoltunk – Szűts Ildikó azt hangsúlyozta, hogy a munkálatokat az előző műszaki igazgató rendelte el. Hozzátette:
nem műemléki kabinokról van szó, és azok értesüléseinkkel ellentétben nem a múlt század húszas éveiben, hanem az 1990-es években épültek.
A vezérigazgató szavait azonban cáfolja a hatóság. A lap megkeresésére Budapest Főváros Kormányhivatala közölte: a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda II. bírságkategóriájú műemlék, amely – mint minden műemlék – alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt áll védelem alatt.
Az íves szárnyban lévő női öltözők az 1927-ben történt bővítés során készültek, az abban lévő kabinsor építéskori, és a műemléki érték részét képezi az épületről készült értékleltár szerint
– közölték, azt is hangsúlyozva: a kabinsor ebből fakadóan nem bontható, és átalakítása, restaurálása örökségvédelmi engedélyhez kötött.
Arra is kitértek, hogy a kormányhivatalhoz mint illetékes örökségvédelmi hatósághoz a női öltözők átalakításával kapcsolatban megkeresés nem érkezett, és a hivatal engedélyt sem adott ki semmilyen átalakításra.
