Ötmilliárd forint kikiáltási áron hirdette meg nyilvános árverésre a több mint tíz éve Csipkerózsika-álomra kényszerült fürdő és szálloda épületét a komplexum tulajdonosaként bejegyzett Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Az árverési értesítő szerint az ingatlanokat a járványügyi előírások betartása mellett megtekinthetik az érdeklődők, de arról csak később, átfogó és alapos műszaki vizsgálat után lehet reális képet kapni, hogy valójában mennyit kell majd rájuk költeni, különösen a műszaki állapot helyreállítására – mondta a Világgazdaság megkeresésére Hegedűs Attila, Magyarország és Kelet-Közép-Európa egyik vezető tanácsadó cége, a BDO Magyarország Pénzügyi és Ingatlan Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint a 3,3 ezer négyzetméteres fürdőhöz kapcsolódó, mindössze kétezer négyzetméteres, 67 szobás hotel korszerűsítése
A teljesen felújított fürdő és a mellé épült szálloda egy évtizede van zárva, pedig minden elő volt készítve a nyitásra a világszerte mindössze kilenc városban jelen lévő, felső kategóriás butikhoteleket üzemeltető olasz Baglioni cég részvételével. Hiába volt a korát meghaladó luxus és dizájn, mára bizony elavulttá vált az ingatlan, a gépészetet pedig sosem üzemelték be.
A luxuskategóriás szállodaberuházásoknál szobánként 30 ezer euróról indul a bútorozás, a berendezés költsége
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez a 67 szoba esetében már cirka egymilliárd forintos költség, amely mellett még mindenképpen többmilliárdos műszaki, gépészeti és építészeti korszerűsítéssel kell számolni.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Ha új tulajdonoshoz kerül az ingatlan, legalább egy év a felmérés és a tervezés, a kivitelezéssel pedig nagyjából 2024-re lehetnek készen, ami éppen jó időzítés, tekintettel arra, hogy a nemzetközi turizmus felpattanása éppen akkorra várható. Minthogy a szálloda kicsi, viszont a fürdővel együtt lehet csak megvásárolni és üzemeltetni, Hegedűs Attila szerint „felfelé kell nézni”, vagyis átlagon felüli fizetőképességű célközönségre kell építeni a turisták és a fürdőt látogató helyi vendégek esetében is, mert igen „vastagon” kell profitot termelnie a komplexumnak, hogy a fent említett és nehezen megbecsülhető megfelelő megtérülést és fenntartható, sikeres üzletet eredményezzen – tudtuk meg a nagy vonalakban felvázolt befektetői matematika képletét.
A szálloda és a fürdő üzemeltetése azonban még a sikló nélkül is olyan költséges, a komplexum pedig olyan különleges attrakció, hogy a szakértő szerint is egészen biztosan nagy kihívás lesz a működőképes képletet összerakni. Arról egyelőre nem tudni, hogy a március 26-án induló és április 12-ig tartó árverésbe a főváros benevez-e, amire saját közgyűlési határozata szerint már évekkel ezelőtt készen állt, több mint hétmilliárd forintot szánva az ügyletre. Mindez még a pandémia előttre, más pénzügyi helyzetre vonatkozik, azonban az önkormányzatok mozgástere azóta alapvetően megváltozott. A fürdő és a szálloda épületének tulajdoni lapján több, összességében több százmillió forint értékű követelés szerepel a Fővárosi Önkormányzat és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. nevén is. Az évtizedes jogi viták és vizsgálatok miatt gúzsba kötött ingatlanfejlesztésről hamarosan kiderül, hogy a várakozásokhoz képest jóval később megjelent árverési hirdetmény végül milyen ajánlatokat generál, az állam, a főváros és a fővárosi gyógyfürdővállalat ugyanis egyaránt élhet elővásárlási jogával.
Bár a nemzetközi turizmus leállt, a szállodapiaci szereplők körében az elmúlt egy évben nem tört ki eladási láz, mindenki bízik az utazások visszatérésében és a turizmus mint főnixmadár, látványos feltámadásában
– összegezte a helyzetet a nemzetközi tanácsadó cég vezetője.
