Évszázadok óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel a Kárpát-medencében, s bár ma is tartanak szüreti mulatságokat, hajdan sokkal nagyobb hagyománya volt ennek az eseménynek, a 16–17. században például a szüret ideje alatt még a törvénykezést is beszüntették. A szüreti bálok különleges társadalmi jelentőséggel is bírtak, néhány faluban egyenesen úgy tartották, hogy ha nem kel el rajtuk valaki, az örökre pártában marad. A hagyományok szerint egyébként régen a nők szedték a szőlőt, miközben a férfiak puttonyba gyűjtötték a termést.
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap
Kik dolgoznak ma a szüreteken?
Napjainkban a szőlőszüreti munkák idején nagyjából megduplázzák a szőlészetben dolgozó állandó munkatársaik számát, azaz mintegy negyven főt foglalkoztatnak – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gere Andrea, a hetedik generációs villányi borászcsalád képviseletében. A munkaerőt idénymunkások toborzásával foglalkozó vállalkozók biztosítják számukra,
a napszámosok 1900-2000 forintos órabérben szedik a szőlőt,
általában gyakorlott munkások, rendszeresen járnak szüretelni, figyelnek rá, hogy a lepotyogó szőlőszemek is a ládába kerüljenek.
A szüreti munka a Gere-birtokon augusztus második felétől október közepéig tart, a könnyed fehérborokkal és a rozéval indul, majd a komoly vörösökkel zárul. Az időjárást folyamatosan figyelni kell, mert akár fél napon is múlhat, hogy milyen lesz a bor egyensúlya. „Hetvenöt hektár saját területen végzünk organikus szőlőtermesztést, és vásárlunk is szőlőt huszonöt-harminc hektárról. Nagyrészt ezeken a területeken is mi intézzük a szüreti munkát, illetve szállítókat alkalmazunk ahhoz, hogy a pincészetbe beszállítsák a vásárolt gyümölcsöt.”
Gerééknél szokás, hogy az ültetvényekről bejövő utolsó traktort feldíszítik, és ha beért, egy pohár borral koccintanak a kollégákkal az évjáratra. De mivel aznap a bor készítése még folytatódik, az igazi mulatságot akkor tartják, ha a teljes folyamat végére értek.
Mikor és hogyan szüretelnek Magyarországon?
A három hektáron, Somlón gazdálkodó borász, Tomcsányi Árpád úgy gondolja, nem idénymunkában kell gondolkodni, hanem egész évben tartó együttműködésben. Épp ezért náluk bármilyen munkafolyamatról legyen szó, ugyanazt a néhány embert hívják segíteni. Jellemzően olyan környékbelieket, akik gyárban dolgoznak, de keresetkiegészítésképp vállalnak mezőgazdasági munkát is.
Azokon a napokon, amikor több emberre van szükség, ők mozgósítják a rokonaikat, így tudják növelni a csapatot helybeliekből – ez persze a nagyobb borászatoknál nem működő modell.
A szüret nálunk részben közösségi esemény is,
szívesen részt vesznek benne a távolabb élő barátok, családtagok. Sőt, ha a közösségi médiában meghirdetik a szőlőszüreti munkák kezdetét, rendszeresen csatlakoznak olyanok is, akik például városban élnek és dolgoznak, de szeretnének közelebb kerülni a borkészítéshez.
Tomcsányi hozzáteszi: a szüret időpontja nem alkalmazkodhat az emberekhez, hiszen azt az időjárás és a szőlő érése határozza meg, de mivel mi többször szedünk kis mennyiséget, ezért könnyen összeszervezzük az ismerősöket.
Ilyenkor nagyokat beszélgetünk, jókat eszünk, és este borozgatunk, persze csak annyira, hogy a következő nap is bírjuk a szüreti munkát – mondja a borász, aki épp a traminit szedte, amikor telefonon elértük. Úgy véli, mivel ő is együtt dolgozik ezekkel az emberekkel, a rendszeres kapcsolat miatt hozzá szívesen jönnek, számára nem probléma munkaerőt találni, de tudja, hogy ritka ez a kölcsönösségen alapuló viszony.
Tapasztalata szerint a környékükön
egy napszámos órabére 1500–2000 forint közötti, az állandó alkalmazottak 1800–2500 között is kereshetnek,
de Árpád a fizetés felett legalább olyan fontosnak tartja, hogy az emberek azt érezzék, megbecsülik őket, és tisztelik a munkájukat.
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet
Hol érdemes pincét vásárolni?
Sok szőlőbirtok ma már inkább a panoráma miatt érték, és ha a szőlőbirtokok, pincék mai tulajdonosai már nem is a szőlő miatt veszik, a legtöbb helyen meg kell tartani a szőlő egy részét vagy újratelepíteni, az építkezési lehetőségek is speciálisak.
Aki szőlőbirtok, présház, pince vagy akár működő borászat megvásárlását tervezi, országszerte több helyen talál eladó ingatlant.
Például a méltán híres Tokaji borvidéken, akár már Tokaj belvárosában is vásárolhat most bárki egy megközelítőleg 150 négyzetméteres pincét a hozzá tartozó 7 négyzetméteres présházzal – tudtuk meg a Duna House ingatlanközvetítő hálózat adatbázisából. A tokaji ingatlanvásárláshoz mindössze 6 millió forint szükséges, ami 857 ezer forintos négyzetméterárat jelent.
Ugyanezen a területen, szintén a központban akár egy 177 négyzetméteres pince is kapható, palackozott borkészlettel. A 40-50 fő befogadására alkalmas pince kiváló vétel lehet például borkóstolások szervezésére, amelyért mindössze 28,9 millió forintot kér az eladó.
Szintén a Tokaji borvidékről közel 4 millió eurós, vagyis 1,5 milliárd forintos befektetéssel vásárolhat magának a szakmai ambíciókat is dédelgető érdeklődő egy kúriát, amelyhez
- borászati feldolgozó,
- tekintélyes szőlőültetvény és
- érlelőpince is tartozik.
Hol érdemes szőlőt venni?
Mindeközben Harkányban, a Szőlőhegyen 14,9 millió forintból örökpanorámás, 72 négyzetméteres téliesített házat vehet a hozzá tartozó gyümölcsfákkal és szőlővel ültetett telekkel az, aki inkább a déli borvidékeket preferálja. Szintén itt 1000 négyzetméteres telek szőlővel, kisházzal, pincével akár 4,5 millió forintért is kapható.
Siklós közelében egy 22 ezer négyzetméter feletti birtokot is választhat az, aki igazán nagy területre vágyik. A terület különlegessége, hogy a napsütéses órák száma miatt kifejezetten ideális feltételeket biztosít szőlőültetvény létrehozásához. Tulajdonosa 27,9 millió forintot kér ezért a számos lehetőséget rejtő ingatlanért.
Kiemelten kedvelt területnek számít a Balaton-felvidék, ahol domboldalon található, szomszédok nélküli, csendes, 3000 négyzetméteres birtokon található 3 szobás (kb. 120 négyzetméter) családi házat is találhat magának az érdeklődő, egy ilyen ingatlanért azonban akár 89 millió forintot is elkérhet a tulajdonos. Szintén a Balaton északi partjának közelében, a Káli-medencében toszkán hangulatú borkúria is vásárolható, szintén magas árat, 5,5 millió eurót kér érte a tulajdonos.
Hogyan ünneplik a szüretet?Az ünneplés, a bál ma ismert formája csak a 18–19. században alakult ki. A szüreti munka alatt a konyhán már készültek a hagyományos szüreti ételek: marhagulyás, birkapörkölt, székelykáposzta, előtte pedig húslevest szolgáltak fel. Desszertnek csörögefánkot sütöttek. Az ételek mellé pálinkát és természetesen bort fogyasztottak a hajnalig tartó mulatság alatt, de friss mustból sem volt hiány. A szüreti bálhoz kapcsolódva sok helyen felvonulással zárták a napot. A menet főszereplője az esti mulatságért felelős borkirály volt, de jelen volt a bíró, ahogy a csőszlegények, a csőszlányok és persze a tolvajok is. Nem hiányozhatott a felvonulásból a rómaiak bor- és mámoristenét, Bacchust megidéző, hordóra ültetett piros ruhás férfibábu, baksus figurája sem. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak. A fára vagy fémre aggasztott szőlőfürtöket aztán egy népszerű játékhoz, a csőszjátékhoz használták. Csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüreti koszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. Ha elkapták a tolvajokat, mókás büntetéseket szabtak ki rájuk, újabb vidám pillanatokat szerezve a résztvevőknek. |
