Adventi utazási tippek – Zakopane szerepeljen a listán

A magyar boomergeneráció többsége szép emlékeket őriz a lengyel nyaralásokról, az utánuk jövő generációk inkább nyugati irányba haladva igyekeztek megismerni Európát. Pedig az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül több nagy múltú lengyel város, így a Kis-Lengyelország vajdaság területén megtalálható Zakopane is. Természetesen nem ismeretlen a „városka” a magyarok számára, a lengyel–magyar idegenforgalom legkedveltebb célpontja, de ez jellemzően a síelésre, téli sportokra koncentrálódik. Pedig ennél sokkal több van városban, adventi látogatásra például remek célpont.

Némi zakopanei helytörténet

A falucskát már a 17. század második felében említik, de csak a 19. században (már a Habsburg-fennhatóság alatt, de ettől függetlenül) indult el a fellendülés. Tytus Chalubinski lengyel orvos és a lengyel Tátra Társaság Alapítója fedezte fel, hogy a 800 méter magasan fekvő Zakopane éghajlata jótékony hatással van a tüdőbetegségekre. Így 1889-re a városka gyógyközponttá nőtte ki magát, majd a 20. század legelejére síközponttá vált. Külön érdekesség, hogy ebben az időszakban bontakozott ki a városka sajátos építészete, amire Stanislaw Witkiewicz lengyel festő, építész, író és művészettörténész volt erőteljes hatással. 

Az alpesi faházak ornamentikája, a házak szerkezeti egysége Witkiewiczhez köthető. Nem mellesleg pont emiatt van a síparadicsomnál sokkal több a városkában.

Zakopane ma a gorali (hegyi népi) kultúra központja, az itt használt motívumok megjelennek a nagy lengyel kultúrában is, nem mellesleg a goral népművészet alkalmazása miatt van némi egymásnak feszülés a szlovákok és a lengyelek között. Gasztronómiája követi a szláv hagyományokat, ismert a céklaleves, a pirog és persze a zurek, a sziléziai savanyú leves, amelyet gabona-, jellemzően rozskovásszal savanyítanak. 

Jól ismertek az ízesített (főként vodkaalapú) párlatok, és persze a környék sajátossága a sajtkészítés, amelyet érdemes külön kiemelni. Ezek mind megfizethető árban elérhetők a zakopanei éttermekben. Természetesen a környék gasztronómiája nem merül ki a hagyományőrzésben, bár hozzá kell tenni, hogy ezen a környéken sokkal nagyobb arányban kapja a turista a „folklórt”, mint azt Magyarországon megszokta.

Modernitás és antikvitás

A Krupówki utca a városka fő látványossága, a nyomvonala nagyon régóta változatlan, ez egyben a központ is. Síszezonban szinte lehetetlenség beülős helyet találni, a várost egész évben 2,5 millióan látogatják, különösen télen nagy a forgalom, így joggal kiérdemelte Lengyelország téli fővárosa címet. Az ódon alpesi faházak szinte mindegyike felújított és modernizált, követve a hagyományos enteriőrt, így a turistának az a képzete támad, hogy valóban belecsöppen egy olyan közegbe, ahol megállt az idő. Ugyanakkor a város körül zajlott az élet, hiszen itt található a környék legmodernebb síugró sánca és a központból a Gubalowka-hegyre a legmodernebb sikló visz fel (1123 méterre), olyan, mint amilyen Grazban megy a hegyre, vagy Prágában a felújított Petrín sikló. A Gubalowka tetejére épült látogatóközpont kísértetiesen hasonlít a svájci alacsonyabb, kirándulható hegyek tetején levőkre. Nem véletlen a svájci hasonlat, az egész városka szerkezete, építészete nagyon hasonlít a dél-svájci alpesi városokéra.

A fejlesztések most is tetten érhetők, a város turisztikai központjai folyamatosan fejlődnek, bővül a kapacitás és bővül a szolgáltatás is. Zakopane egyetlen pontján köszön vissza Kelet-Európa, méghozzá a Gubalowka tetején levő sétaútvonal mentén kiépült bódésor, amelyet nyugodtan lehetne Zakopane „Petőfi sétányának” is nevezni. Visszatérve a városba, érdemes vásárfiát nézni, a sikló bejáratától 50 méterre van a kézművespiac, amelynek több mint a fele sajt. Meglepően olcsón, kifejezetten a kelet-európai pénztárcákhoz igazított áron lehet csemegét vásárolni.

A közlekedés

Az elmúlt 35 évben nem rövidült a menetidő. Egyrészt nincs közvetlen vonatjárat Budapestről Zakopanéba, másrészt repülővel sem egyszerűbb más lengyel városokból megközelíteni a helyet. Így marad az autós vagy buszos közlekedés, amely a GPS szerint 5 és fél óra. (316 kilométerről beszélünk, nagyjából Brno-távolság.) Ám mivel a rövidebb úton (Kassa felé is lehet kerülni, az M3-ason plusz 100 kilométerrel hosszabb, ugyanannyi idővel) mindössze 20 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt tartalmaz Szlovákiában, a menetidő nagyban függ a kamionforgalomtól. A GPS által megjelölt 5 és fél óra inkább hat, de ha két megállóval tervez az utas, lehet bőven több, mint 6 óra. Ez egy kicsit riasztó, pláne télen, hiszen Donovali szerpentinjein a hóban jócskán lelassul a forgalom, tehát nagy türelem kell a Zakopanei érkezéshez. Akkor lesz igazán érdekes a város, ha a Szlovák oldalon elkészülnek a gyorsforgalmi utak, ekkor a menetidő is jelentősen csökkenhet.