Már nem lehet több pénzt kivonni az egészségügyből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Érzi az intézkedés hatását a háttéripar, hiszen a cégek hozzájutottak számláik ellenértékéhez – mondta lapunknak Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Már-már azon voltak, hogy leállítják a tetemes pénzzel tartozó kórházak számára a különféle eszközök beszállítását, hiszen – elsősorban – a kisebb egészségügyi eszközöket forgalmazók hitelkérelmeit elutasították a bankok.
Némi elmozdulás, hogy a gyógyító-megelőző kassza idei költségvetése több a tavalyi előirányzatnál. S ha hozzávesszük, hogy 2010-ben a kórházak 13. havi apanázst is kaptak, s azt az idei költségvetésükből nem vonták vissza, nehezen ugyan, de túlélhető 2011 – véli Bodrogi József egészségügyi közgazdász.
Az idei költségvetés lehetőséget adott az évek óta 146 ezer forintos egy betegesetre kapott országos gyógyítási alapdíj négyezer forinttal történő emelésére – tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sajtófőosztályától. Mivel a finanszírozási technika szerint az intézmények múlt év novemberi teljesítményéért januárban fizet az OEP, e hónapban az emelt összegű díjakat kapják a kórházak. Az egészségügyért felelős államtitkárság már megtette az első lépéseket a változtatások érdekében, de a külső környezet kedvezőtlen – véli Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének programvezetője. Amíg ugyanis az Európai Unióban az egészségügyi közkiadások átlaga a GDP 7,4 százaléka, nálunk ennél 3 százalékponttal kevesebb. A felzárkózáshoz 800 milliárd többletforrás kellene, de ezt csak a gazdaság belendülésével, egy egész kormányzati ciklus alatt lehet előteremteni. Ám ha többet egyelőre nem is tud adni a kormány, el nem vehet az ágazat költségvetéséből – utalt a nemzetgazdasági miniszter pár héttel ezelőtti kijelentésére, amely szerint 100 milliárdot vonna el az egészségbiztosító kasszájából.
Az első fél évben ugyan stabilnak tűnik a kórházak gazdálkodása, ám azután szükség lesz a költségvetési tartalék feloldására – állítja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci kórház főigazgatója. A sokszakmás, nagy kórházak most ugyan jól jártak, viszont a kisebbeknek kevesebb jutott a 27,5 milliárdból, továbbra is egyhavi működési bevétel hiányzik a gyógyítási kasszából. Elkerülhetetlen az intézményrendszer átalakítása – tette hozzá. Ám míg az államtitkárság egészségügyet megmentő Semmelweis-terve nagytérségi egészségszervező központok segítségével integrálná az alap-, a szakrendelői és a kórházi ellátást, Csiba Gábor ezt megyénként tenné, a betegutak szervezését a megyei egészségügyi intézményekre bízná. Már az idén hozzá kellene látni a költséges beavatkozások, például a csípő- és térdprotézisműtétek centralizálásához – folytatja a szükséges lépések sorát Sinkó Eszter. Ezzel csökkenne a szövődmények kockázata, takarékosabb lenne a gyógyítás.
Tudomásul kell venni, hogy ez az intézményrendszer ebből a pénzből nem tartható fenn – erősít Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. Ezért vagy átalakítják a rendszert, vagy többletforrást kap az ágazat. Ez utóbbi azonban a gazdasági növekedéstől függ. Így marad az első megoldásra készült Semmelweis-terv végrehajtása.
Vélemény
Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke jelentős eredménynek tartja, hogy a gyógyítást négy-hat éve nehezítő, merev teljesítményvolumen-korlátot (tvk), amely hozzájárult a várólistákés az adósság felduzzadásához, januártól lazította az államtitkárság.
A gyógyítás azonban ezután sem korlátlan, annak gátat szab a költségvetés. Ám ez évtől a tvk-t indokkal túllépők a tb-díj bizonyos hányadát megkapják, a progresszivitás csúcsán lévő országos intézetek és egyetemi klinikák pedig a gyógyítási alapdíjon felüli összeget kapnak a súlyos betegek ellátása után. Ez ugyancsak csökkentheti a várólistákat.
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke
támogatja az egészségügy megmentésére kidolgozott Semmelweis-tervet, azt azonban megjegyezte, hogy annak kidolgozói 90 százalékban fővárosi szakemberek voltak. Ennek ellenére azt reméli, hogy a vitairathoz készített
javaslataikat figyelembe veszi az államtitkárság. Szerinte a tervet sürgősen véglegesíteni kell, és a második fél évben hozzá kell látni az egészségügy átalakításához, tudva: akár a létszámleépítés a végkielégítések miatt, akár a kórházak integrációja pénzt is igényel.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének programvezetője
szerint az első lépéseket megtette az ágazatért felelős államtitkárság az egészségügyben, de mielőbb centralizálnia kell a drága ellátásokat. Az alapellátást radikálisan meg kell változtatni, megerősítését anyagi ösztönzéssel lehet megoldani, a magukra hagyott orvosokat segíthetik a térségi járóbe-teg-szakrendelők. A racionális betegutak kialakítása, a munkamegosztás
fontos az egyes nagytérségekben, de arra kell figyelni, hogy a megyei kórházak „ne uralják a terepet” a kisebb kórházak kárára.
Bodrogi József egészségügyi közgazdászt
az nyugtalanítja, hogy az Egészségbiztosítási Alap (EA) bevételének több mint 40 százaléka, 645 milliárd forint adóbevételekből származik, amelyet lényegesen befolyásol a gazdaság állapota. Ám úgy látja, hogy némi elmozdulást jelent az egészségügyi szolgáltatóknak a tavalyi költségvetési előirányzatnál
nagyobb összeg, nem lesz nagyobb gond a gyógyászatisegédeszköz-ellátás finanszírozásában sem. Ám az EA legkiszámíthatatlanabb része a gyógyszer-ár-támogatási kassza, amelynek összege kevesebb a múlt évinél.
Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke
azt tapasztalta, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007-es megtakarításából az ágazatnak juttatott 27,5 milliárd forintból a kórházak és rendelőintézetek kifizették a beszállítók lejárt számláit, ezek összege tízmilliárdra rúgott az év végén. A háttéripar lélegzetvételhez jutott, ami azért is fontos, mert
a szektor jelentős foglalkoztató, ez pedig számottevő összeget jelent a járulékbevételeket illetően. Az ágazata háttéripara azt reméli, hogy az idén nem ismét-lődik meg a kórházak múlt évihez hasonló eladósodása, és gördülékeny lesz a beszállítás.
és az adósság felduzzadásához, januártól lazította az államtitkárság.
A gyógyítás azonban ezután sem korlátlan, annak gátat szab a költségvetés. Ám ez évtől a tvk-t indokkal túllépők a tb-díj bizonyos hányadát megkapják, a progresszivitás csúcsán lévő országos intézetek és egyetemi klinikák pedig a gyógyítási alapdíjon felüli összeget kapnak a súlyos betegek ellátása után. Ez ugyancsak csökkentheti a várólistákat.
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke
támogatja az egészségügy megmentésére kidolgozott Semmelweis-tervet, azt azonban megjegyezte, hogy annak kidolgozói 90 százalékban fővárosi szakemberek voltak. Ennek ellenére azt reméli, hogy a vitairathoz készített
javaslataikat figyelembe veszi az államtitkárság. Szerinte a tervet sürgősen véglegesíteni kell, és a második fél évben hozzá kell látni az egészségügy átalakításához, tudva: akár a létszámleépítés a végkielégítések miatt, akár a kórházak integrációja pénzt is igényel.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének programvezetője
szerint az első lépéseket megtette az ágazatért felelős államtitkárság az egészségügyben, de mielőbb centralizálnia kell a drága ellátásokat. Az alapellátást radikálisan meg kell változtatni, megerősítését anyagi ösztönzéssel lehet megoldani, a magukra hagyott orvosokat segíthetik a térségi járóbe-teg-szakrendelők. A racionális betegutak kialakítása, a munkamegosztás
fontos az egyes nagytérségekben, de arra kell figyelni, hogy a megyei kórházak „ne uralják a terepet” a kisebb kórházak kárára.
Bodrogi József egészségügyi közgazdászt
az nyugtalanítja, hogy az Egészségbiztosítási Alap (EA) bevételének több mint 40 százaléka, 645 milliárd forint adóbevételekből származik, amelyet lényegesen befolyásol a gazdaság állapota. Ám úgy látja, hogy némi elmozdulást jelent az egészségügyi szolgáltatóknak a tavalyi költségvetési előirányzatnál
nagyobb összeg, nem lesz nagyobb gond a gyógyászatisegédeszköz-ellátás finanszírozásában sem. Ám az EA legkiszámíthatatlanabb része a gyógyszer-ár-támogatási kassza, amelynek összege kevesebb a múlt évinél.
Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke
azt tapasztalta, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007-es megtakarításából az ágazatnak juttatott 27,5 milliárd forintból a kórházak és rendelőintézetek kifizették a beszállítók lejárt számláit, ezek összege tízmilliárdra rúgott az év végén. A háttéripar lélegzetvételhez jutott, ami azért is fontos, mert
a szektor jelentős foglalkoztató, ez pedig számottevő összeget jelent a járulékbevételeket illetően. Az ágazata háttéripara azt reméli, hogy az idén nem ismét-lődik meg a kórházak múlt évihez hasonló eladósodása, és gördülékeny lesz a beszállítás. -->
