Az állam kell a versenyhez?
„Aktívabb állami szerepvállalást tartanánk szükségesnek a magyarországi mobilpiaci verseny élénkítéséhez” – mondta Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group (CCG) ügyvezető partnere. A tanácsadó cég tegnap mutatta be ezzel kapcsolatos tanulmányát. A téma aktualitását adja, hogy a jövő hónap végén lejár a moratórium a 2008-ban meghirdetett negyedik mobilfrekvencia-csomagra, s alig két hete annak, hogy Fellegi Tamás fejlesztési miniszter bejelentette: a kormány hamarosan meghirdeti a tendert a már ma is elérhető mobilsávokra. (A földfelszíni televíziózás digitális átállásának a lassulásával a frekvenciák felszabadulása várhatóan egy-két évet csúszik.)
A szakértők külföldi példákon is vizsgálták, van-e létjogosultsága egy újabb szereplőnek a hazai mobilpiacon. A tanulmány fontos megállapítása, hogy az állam a saját vállalatainak a gerinchálózatával teremtené meg a negyedik szolgáltató hálózatának az alapját, amelyet aztán virtuális szolgáltatóknak lehetne bérbe adni. Turi szerint a virtuális szolgáltatók hozhatnának élénkülést a piacra, ezek szerinte rugalmasabban alkalmazkodnak az ügyféligényekhez. Megjegyezte: az eddigi egyetlen kvázi virtuális hazai szereplő, a Postafon nem hozta az elvárt számokat.
A tanulmány számításai szerint a negyedik szolgáltatónak a piacra lépés mintegy 180 milliárd forintjába kerülne, feltételezve, hogy a licencért ugyanannyit, 20 milliárd forintot kellene fizetnie, mint a sikertelen 2008-as tender idején. A jelenlegi három szolgáltatóval azonos státusú – infrastruktúrát is építő – szereplő megjelenésére a nem kis összeg miatt nem sok esélyt látnak.
A tanulmány arra viszont nem tér ki, hogy az államtól mekkora összegű befektetést igényelne a hálózatok „összeépítése”. Turi Ferenc ennek kapcsán ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kormány Digitális megújulás cselekvési tervének, amelyre 100 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, fontos része az infrastruktúra-fejlesztés, azon belül is a mobiltechnológiákra támaszkodás. Ez is kellene ahhoz, hogy 2013-ra teljesüljön az uniós vállalás, vagyis hogy addigra a teljes lakosság széles sávon férhessen hozzá a világhálóhoz. S. Gy.
Mennyi szolgáltatót tart el a piac?
A három hazai mobilszolgáltató évek óta vitatja az újabb szereplő szükségességét, mondván, ahol erre módot teremtettek, ott a negyedik-ötödik szolgáltató előbb-utóbb kiszorult a piacról. A tanulmánynak is érdekes megállapítása, hogy a nemzetközi gyakorlatban önmagában a több szereplő nem feltétlenül hoz nagyobb (ár)versenyt. A szereplők száma legfeljebb az egy főre eső bruttó hazai termékkel (GDP) hozható szorosabb korrelációba, vagyis ahol többet tudnak az emberek telefonálásra költeni, oda szívesebben mennek az új szolgáltatók is.
