Több magyar e-kereskedőnek kellene nyitnia a külföldi piacok felé
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRekordot döntött a hazai e-kereskedelem tavaly, de a külföldi szereplők térnyerése egyre nagyobb; sokkal több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külföldi piacokra a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség szakértője szerint.
Szabó László kifejtette, hogy nemzetközi piacok nélkül a magyar e-kereskedők nem tudnak versenyképesek maradni az egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal szemben.
A tavaly 45 százalékos ütemben bővülő online kiskereskedelmi forgalom 41 százaléka a tizenöt legnagyobb e-kereskedőnél zajlott le,
amelyek közül mindössze öt volt magyar, a napi fogyasztási cikkeket értékesítő (FMGC) öt legnagyobb forgalmú online kereskedő közül pedig egy sem.
A szakértő elmondása szerint, ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, az tartósan negatív lenne. A hazai e-kereskedők nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett.
Európában a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedelmi piac a Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát magába foglaló régió. Ráadásul a legnagyobb e-kereskedők még nem vetették meg a lábukat ezen a piacon, ezért azokkal nem kell versenyezni
– mondta el Szabó László.
Lengyelország kivétel, oda az Amazon már belépett, de várhatóan még néhány évig nem kezd intenzív terjeszkedésbe.
A régióban a cseh webshopok a meghatározók, de a szlovákok is bátrabban lépnek exportpiacokra. Growww Digital szakértője szerint a százmillió forint forgalmat elérő e-kereskedelmi vállalkozások között már nagy számban találhatók exportérett vállalkozások, és ennél alacsonyabb forgalom is elég a szűk réspiacokat kiszolgáló webshopok esetén. Becslése szerint több száz ilyen exportérett, de exportszkeptikus hazai vállalkozás lehet.
Szabó László szerint a következő néhány év kritikus az exportpiacra lépés szempontjából.
Most még könnyen lehet kilépni a külső piacokra, de ahogy az idő telik, a lehetőség egyre fogy vagy nehezedik.
A kelet- és közép-európai régió a magyar cégek kiemelt exportterülete lehet. A széttöredezett piac előnye, hogy a nagy nemzetközi szereplők számára kevésbé vonzó, mert nehéz megvetni a lábukat egy ennyire sokszínű piacon. Ugyanakkor az uniós jogi szabályozások és a logisztikai, szállítási lehetőségek viszonylag könnyű terjeszkedést tesznek lehetővé – fejtette ki a szakértő.
