Budapest kedvelt város a külföldi turisták körében

Júniusban a budapesti kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele meghaladta a 17,5 milliárd forintot (+16,2 százalék). A külföldi vendégektől származó szállásdíj árbevétel ennél is nagyobb mértékben, 17,4 százalékkal nőtt, és meghaladta a 16 milliárd forintot, ami nem függetleníthető attól, hogy június 13-16. között Budapesten rendezték az Európai Dialízis és Transzplantációs Társaság (ERA-EDTA) 9 ezer fős megakongresszusát.

A januártól júniusig terjedő időszakban a bruttó szállásdíj árbevétel összességében elérte a 73,5 milliárd forintot.

Ez 10,2 százalékos növekedésnek felel meg, ami összességében hasonlít 2018. első félévi dinamikájához, de a külföldi és a belföldi forgalom között jelentős átrendeződések mentek végbe: míg a külföldi szállásdíj bevételek rekord mértékben, 11,8 százalékkal nőttek a január-júniusi időszakban, addig a hazai vendégektől származó árbevétel-növekedés 2019-re gyakorlatilag „elolvadt” (-2,9 százalék): az olló ismét kinyílni látszik a külföldi piacok javára. Némileg árnyalja a képet, hogy egyedül június hónapban a belföldi szállásdíj bevételek 4,4 százalékkal nőttek, ami nagy részben köszönhető a rendkívül színes nyár eleji fesztiválkínálatnak, kiemelve a pünkösdi hosszú hétvége rendezvényeit, ami idén a júniusi forgalomnak kedvezett, és sok belföldi látogatót is vonzott, valamint a Budapesti Nyári Fesztivált a Margitszigeten és a Városmajorban.

Az idei év első 6 hónapjára vetítve a kereskedelmi szálláshelyek szobafoglaltsága meghaladta a 70 százalékot a fővárosban, miközben a férőhely-kapacitás kihasználtsága egyetlen szállodai kategóriában sem csúszott 50 százalék alá, sőt, a kategória nélküli egységekben és a gyógyszállodákban 7-8 százalékos növekedést mért a KSH.

Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj bevétel (REVPAR) a teljes első félévben 18 571 forint (+8,5 százalék) volt Budapesten, és a 4 csillagos szállodák ezen belül is kiugróan magas (+14,7 százalékos) növekedési rátát mutattak.

A statisztikai mérések történetében először fordult elő, hogy egy szoba bruttó átlagára már az első félévben meghaladta a 25 ezer forintot Budapest kereskedelmi szálláshelyein (26 404 forint, +8,5 százalék).

A május után a június hónapot is az Egyesült Államok „nyerte meg”, ahonnan magasan a legtöbb vendégéjszakát (93 725) regisztrálták a budapesti szállásadók a nyár első hónapjában – ezúttal is többet, mint a brit piacról. A júniusi vendégérkezések tekintetében is hasonló a kép: 41 154 amerikai vendégérkezés, szemben a 32 ezer brit (és a 28 ezer német) vendéggel, ami a tavaly májusi tengerentúli járatindítások (LOT, AA) növekvő sikerét, népszerűségét is mutatja.

Első félévi összesítésben az USA Budapest második legnagyobb piaca, Németországot megelőzve.

Június hónap kiemelkedő turisztikai eseménye volt a Shanghai-Budapest közvetlen légijárat megnyitása, amely már az elején a kínai vendégek hosszabb budapesti tartózkodását eredményezte (lényegében változatlan vendégszám mellett 7,2 százalék vendégéjszaka-növekedés a hatodik havi adatokban), a vendégérkezések számának érdemi bővülését viszont inkább majd a második félévben remélheti a szakma. Júniusban 23 427 kínai vendég mintegy 38 638 vendégéjszakát töltött Budapesten.

Január-júniusban összesen 88 475 (+1,1 százalék) kínai vendég 144 221 (+2,9 százalék) vendégéjszakát generált.

A Hableány hajó tragédiája, úgy tűnik, valóban megtörte a koreai vendégforgalom bővülésének rendkívüli, az ázsiai piacon is kiemelkedő lendületét. A katasztrófa utáni első hetekben a sajtó számos koreai foglalás visszamondásáról számolt be, így a júniusi forgalom a következőképpen alakult: 13 326 vendégérkezés (+1,2 százalék), 21 072 vendégéjszaka (+6,8 százalék). A Koreai Köztársaság még ezzel együtt is stabilan Budapest 10. legforgalmasabb külföldi küldő piaca, 25 százalék fölötti vendégéjszaka növekedéssel az első félév egészét tekintve. A jövőben is számítani lehet arra, hogy jelentősége meghatározó marad a piaci struktúrában:

a Koreai-félsziget felől most elsőként, 2019. szeptember 22-étől válik elérhetővé Budapest, méghozzá a LOT Boeing 787 Dreamliner közvetlen járatával, hetente háromszor (hétfői, szerdai és szombati napokon) Szöul-Incshon repülőteréről.

A LOT egyébként a jövő márciusban induló menetrendi időszaktól kezdve Prágából és Stuttgartból, valamint Szófiából és Belgrádból is repüli majd Budapestet, így a cseh és a dél-német piacról napi kettő, a két balkáni piacunkról (Szerbia, Bulgária) pedig napi egy alkalommal közvetlenül érhetik el a lengyel nemzeti légitársaság utasai a magyar fővárost.

Nem csupán Ázsia ígéretes küldő országai felől, de az európai piacokon is érzékelhető egy szerényebb növekedés 2019. január-június távlatában. Dinamikáját tekintve az első féléves mezőnyből kiemelkedik az Egyesült Királyság és Franciaország (6,8 százalékos, illetve 7 százalékos vendégéjszaka növekménnyel, valamint olyan feltörekvő piacok, mint a BFTK idei marketing tevékenysége által is érintett Írország (+16,3 százalék) vagy az utóbbi hónapokban meglepetést okozó Görögország (+9,8 százalék).

Valósággal szárnyal az ukrán beutazó piac:

Ukrajnából az első félévben 49 537 vendégérkezést (+38,2 százalék) és 83 094 vendégéjszakát (+18,7 százalék) regisztráltak Budapest kereskedelmi szálláshelyein.

Jóllehet ez a szignifikáns növekedés a vendégszám irányába mutat némi aszimmetriát, Ukrajna ma már stabilan ott van a magyar főváros TOP15 piaca között, sőt az európai TOP10-ben is — Lengyelországgal, Romániával és Ausztriával egy súlycsoportban, többnyire meg is előzve ezeket a piacokat. Felfigyelve a potenciálra, a BFTK szeptemberben egy kárpátaljai bemutatkozást tervez megvalósítani.

Összességében a június hónap – a 2019. év eddigi időszakát tekintve – kiemelkedő eredményt hozott a 2 százalék feletti vendégforgalom növekedéssel, mind az összes, mind a külföldi forgalom tekintetében. A teljes időszakon belül (2019. I-VI. hónap) egyébként a február havi vendégforgalmi adatokban mutatkozott a legmarkánsabb dinamika: 3,5 százalékkal több vendégérkezés és 3,3 százalékkal több vendégéjszaka, tőle alig lemaradva az idei április (3,1 százalékkal több vendégéjszaka, „Húsvét-hatás”). Bár a második félévi adatok még sok mindent módosíthatnak, mindez kiegyenlítőleg hat, azaz csökkenti a főváros turizmusának szezonalitását, a szakmai várakozásoknak megfelelően.