Elnapolt döntések csúcsa

Nem lehet azt mondani, hogy közelebb kerültünk volna a liszszaboni célok megvalósításához - fogalmazott egy gazdaságpolitikai elemző a hét végi barcelonai uniós csúcs eredményei kapcsán. Ezzel a két évvel ezelőtt, a portugál fővárosban kitűzött ambiciózus célok lagymatag megvalósítására utalt. Az akkori elképzelések szerint ugyanis az uniónak 2010-re a világ legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kellene válnia.

Barcelona ennek ellenére elegendő eredményt tudott felmutatni ahhoz, hogy hivatalosan sikeresnek minősíthessék a tagállamok vezető politikusai. Az e téren kerékkötőnek tartott Franciaországgal is sikerült elfogadtatni az energiapiacok 2004-ig történő felszabadításának "felvizezett" változatát, és az energiaadók minimális szintjére vonatkozó előírások is belekerültek a megállapodásba. Sikernek tekinthető az amerikai GPS műholdas navigálási rendszer alternatívájának szánt Galileo kifejlesztéséről végre-valahára kiizzadt alku is.

Mindez azonban nem oszlatja el egy csapásra az öreg kontinens gazdaságának rugalmassága és versenyképessége miatt aggódó befektetők fenntartásait. Az Európai Munkaadók Szövetsége az üzleti élet számára elfogadható minimális kompromisszumként értékeli az energialiberalizáció elfogadott menetrendjét, hozzátéve: egy sor részlet még mindig homályos. A fő probléma piaci elemzők szerint az, hogy az uniós döntéshozók által elfogadott kisebb-nagyobb reformlépések mindeddig nem hoztak a gazdasági növekedés és a termelékenységjavulás nyelvére lefordítható eredményeket. Az EU politikai vezetői a kritikusok szerint anélkül szeretnék gyorsítani a növekedést és csökkenteni a munkanélküliséget, hogy elfogadnák a munkavállalókat védő szabályok és általában a szociális védőháló érdemi lazítását. E téren Barcelonában nem is lehetett igazi áttörésre számítani, tekintettel arra, hogy két fontos tagállam (Német- és Franciaország) politikai vezetőire bénítóan hatnak a közelgő parlamenti, illetve elnökválasztások. (TG)