Külföldi lapszemle

Financial Times



Viktor Gerascsenko orosz jegybankelnök leváltása azt mutatja, hogy a Kreml esélyt akar adni a reformoknak. Szergej Ignatyev, az utód gyorsan növekvő gazdaságot örököl. Ez jó alkalmat ad a pénzügyi szektor, főleg a bankrendszer reformjára. Az orosz gazdaság az 1998. évi válság óta rendkívül jól elboldogult igazi bankok nélkül, de az ország nem fejlesztheti ki a modern gazdaságot jól megalapozott bankrendszer hiányában. Először is a magánbankokat kell Ignatyevnek megerősítenie a minimális tőkekövetelmény emelésével. A megmaradó bankoknak létre kell hozniuk a betétbiztosítási rendszert, valószínűleg némi állami támogatással. A bankok tulajdonlását világosan el kell választani más üzleti alakulatok birtoklásától, továbbá Ignatyevnek mérsékelnie kell a Szberbank, a takarékpénztár uralkodó szerepét. Ezzel nem lehet sietni, mert csak ennek van országos pénzügyi hálózata. De a Kremlnek fel kell készülnie a szétdarabolás valamilyen formájára és a jegybank 63 százalékos tulajdonrészének privatizálására. A külföldi befektetők értékes szerepet tölthetnek be tapasztalataik átadásával. A külföldi bankok az oligarchák bankokban birtokolt tőkerészesedésének felhígításával is segíthetnek Ignatyeven. Mindez nem változtatna egy nap alatt az orosz bankrendszeren. A lakosság továbbra is a matracban tartaná megtakarításainak nagy részét, mert nem bízik az üzleti életben, a közigazgatásban, az adóhivatalno-kokban és a törvényes rendben. A nemzetközi közösség szerepe is mérsékelt, de Ignatyev hivatkozhat alkalomadtán a WTO-ra.



Handelsblatt



Senki sem számított a szakmában a Toyota teherautó-leányvállalata, a Hino és a svéd Scania együttműködésére. Ennek ellenére típusokat cserélnek, de mindenekelőtt a kutatásban és az értékesítésben egyesítik erőfeszítéseiket. Nem utal viszont semmi arra, hogy tőkéjükkel is összefonódnak. A Hino és a Scania világméretekben viszonylag kicsi. A DaimlerChrysler és a Volvo a hangadó a szakmában. A Hinónak és a Scaniának nincs pénze fontos újításokra. Pedig a haszonjárművek gyártóinak az elkövetkező években lényegesen csökkenteniük kell dízelmotorjaik károsanyag-kibocsátását. Európában a Scanián kívül kisebb gyártó még a MAN és az Iveco, amely a FIAT-hoz tartozik. Az utóbbi kettőnek nincs olyan nagy partnere, mint a Toyota. A nagy növekedési lehetőségekkel rendelkező ázsiai piacon az olasz és a német gyár csak keveset tud nyújtani. A Scania-Hino példája utat mutat a másik két európai vállalat számára is.



Frankfurter Allgemeine Zeitung



A Német Szövetségi Köztársaságban is létezik korrupció. Ez nem új, de időről időre egy látványos botránynak kell kirobbannia, hogy emlékezzünk rá. De meglátni nem elég, tettekre van szükség. A korrupt munkatársak megbüntetésével az ügy nem intéződik el. Jobb volna a kenőpénzekkel feltűnő vállalatokat ott megfogni, ahol a legérzékenyebbek: a megbízások kiadásánál. Egy lista összeállítása lehetne az első lépés. Ebből az állami szerveken kívül a magánvállalatok is megtudhatnák, kivel nem szabad üzletet kötni. Az ördög azonban a részletekben bújik meg. Ki határoz a listára való felvételről? Milyen kritériumok alapján? Ki viseli a kockázatot a téves beírásért? Mindezt a szövetségi kormánynak végig kell gondolnia, ha listát akar összeállítani a megbízhatatlan vállalatokról. A gazdasági minisztérium szerint a részleteket még nem állapították meg, márpedig ezektől függ, ér-e valamit a lista.