El Mundo

A június 20-ra kitűzött sztrájk előtt már ismét ellentét van a szakszervezetek és a kormány között, miután a szocialista UGT és a kommunista CO szakszervezet azzal a javaslattal állt elő, hogy a minimálisan szükség szolgáltatás a városi közlekedésben 5 és 10 százalék között van. Úgy látszik, az összeegyeztethetetlen érdekek és az objektív, ezért vitathatatlan kritériumokra támaszkodó jogi szabályozás hiánya miatt az egyetértés nem alakulhat ki. A sztrájkjog törvényes szabályozása nélkül egyelőre csupán az világos, hogy a kormány és az önkormányzatok felelőssége a minimum meghatározása, az alkotmánybíróság korábbi ítéleteiben csak laza utalások találhatók a lényegesnek tartott ágazatokra. A kormány számára a minimális szolgáltatások mértékének eldöntésénél annak kell vitathatatlan elvként szolgálnia, hogy a sztrájk alkotmányos jogát össze kell egyeztetni más, nem kevésbé alapvető jogokkal: a munkára, a tanulásra és a gyógykezelésre való joggal. A közlekedésben ez azt jelenti, hogy akik mégis dolgozni akarnak, azoknak elviselhető várakozási idővel el kell jutniuk munkahelyükre. Ezt a sztrájkolóknak tiszteletben kell tartaniuk, a jogsértést pedig meg kell büntetni.



Financial Times

Az Európai Uniónak a vállalatfelvásárlásokról szóló eljárási szabálya tíz év után reformra szorult, az ennek tervezetéről készült zöld könyvet ért bírálatokra most válaszolt Mario Monti, a brüsszeli bizottság illetékes tagja. A reform két pontban az amerikai megoldáshoz közelít: a domináns piaci pozíciót mint krité-riumot a verseny lényeges visszafogása váltaná fel, és kedvezőbb elbírálásban részesülnének a költségelőnyt a fogyasztóknak továbbadó összeolvadások. Monti szerint a kritériumok módosításáról még további viták szükségesek. A nehézség azonban a reformjavaslattal az, hogy növeli az engedélyezési eljárásban a hatósági mérlegelés lehetőségét. S a fő panasz az, hogy az eljárásban a brüsszeli bizottság egyszerre ügyész, bíró és esküdtszék. Monti javasolt változtatása nem igazán választaná el a felvásárlási javaslat kivizsgálóját a döntő hatóságtól. Az USA-ban azért lehet rugalmasabban dönteni, mert a felvásárlási döntéseket független mérlegelés céljából bíróság elé terjesztik.



The Wall Street Journal

Aki kétkedne abban, hogy a piacok a bizalom alapján működnek, nézze meg, milyen mészárlás történt a Wall Streeten, miután váratlanul lemondott a Tyco International vezérigazgatója, aki ellen bűnügyi vizsgálat is indult. A Tyco botránya csak a legújabb bizalmi válság a vállalatok könyveinek vezetési és azok vizsgálati módszerei miatt. Az Adelphia részvényesei megtudták, hogy a főrészvényes család személyes bankjaként használta a vállalatot. A Dynergy vezérigazgatójának azért kellett lemondania, mert kiderült, ugyanannak a piacnak mindkét oldalán működött. Az értékpapír- és tőzsdebizottság olyan tekintélyek ellen folytat vizsgálatot, mint a Xerox, a GE és a Microsoft. A fellendülés idején a befektetők bíztak, és elnézték a vállalatoknak az apró betűvel írt szabályok áthágását. Most sokan erre fizettek rá. Aktivizálódtak, és pénz felmutatását is kérik a vezérigazgatóktól, nem csak üzleti tervét. A bizalmi válság okozza, hogy noha az amerikai gazdaság ismét nőni kezdett, a részvénypiacok lanyhák, vagy még rosszabbak. Ez az oka a dollár gyengeségének is, a külföldi befektetők felülvizsgálják az amerikai vállalattulajdonlási gyakorlatba vetett hitüket.