Mercosur megállapodás: újabb csapás a fogyasztóknak

„Ez a megállapodás egy geopolitikai szükségszerűség” – nyilatkozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Mercosur-csoporttal zajló tárgyalásokat követően. Álláspontja szerint a dél-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás akár 40 százalékkal is megnövelheti az EU oda irányuló exportját, jelentős piacot biztosítva az autó-és gépiparnak valamint a gyógyszergyáraknak. Mindez igaz is lehet, de ki foglalkozik itt az európai mezőgazdasággal? Ki foglalkozik itt az egészséges élelmiszerekkel? Mert hogy Brazíliából milyen hormonkezelt csirke vagy marha érkezik be a piacainkra, az nem sokakat zavar az Európai Bizottságban.

A dél-amerikai Mercosur országok fő exportterméke az élelmiszer

A Mercosur a dél-amerikai országok kereskedelmi szervezete, tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, melynek lakossága (a társult államokat is ideszámítva) több mint 400 millió embert jelent. Legfontosabb külkereskedelmi partnerük egyébként éppen az Európai Unió, több mint 42 milliárd euró értékben exportálva az öreg kontinens országaiba. Legfontosabb kiviteli termékeik egyébként az agrártermékek, elsősorban a kávé, a szója, a kukorica és az állati termékek. A kereskedelem felfutására jellemző például, hogy a Brazíliából az EU-ba érkező kukorica mennyisége közel háromszorosára nőtt egy esztendő (!) alatt. Az EU-Mercosur megállapodás élelmiszerpiaci kihatásai tehát közel sem tekinthetők elhanyagolhatónak.

Jóval magasabb gyógyszerhasználat jellemző Brazíliában

Brazília óriási termelési potenciállal rendelkezik a baromfihús terén, jelenleg a globális kibocsátás közel 15 százalékát adják. Az élelmiszerbiztonsági előírások azonban nem érik el az európai sztenderdeket, így az EU már több alkalommal is korlátozásokat vezetett be humánegészségügyi kockázatok miatt a brazil baromfihússal szemben, legutóbb például 2018-ban szalmonella miatt. 

A lazább előírások viszont komoly árelőnyt biztosítanak a brazil baromfihús számára, ahogy az az ábrán is látható. A brazil baromfi egyébként jellemzően mélyhűtött formában kerül az EU piacára, a fő felvevőpiaca pedig éppen az a Németország, amely a magyar baromfihús legfontosabb célországa is. A brazil import mellett egyébként a legnagyobb fenyegetést az ukrán csirkehús-dömping jelenti a magyar exportra, hiszen az ukrán csirkehús fő célpiaca ugyanúgy Németország, a magyar exporttal nagyságrendben megegyező mennyiségben szállítva oda az utóbbi években.

Háromszor több marhát nevelnek Brazíliában, mint az EU-ban összesen

Néhány sokkoló számadat Brazíliáról: marhaállománya meghaladja a 200 milliót (több mint háromszorosan meghaladva az európai állományt), ez pedig globálisan is domináns helyzetbe hozza őket, hiszen a világon minden negyedik marha a brazil „pampákon” nevelkedik. Dél-Amerika ráadásul a takarmányellátás szempontjából is megkerülhetetlen, mivel az EU-ban felhasznált szója több mint 80 százaléka Brazíliából és Argentínából származik. Az agrárium egyébként makrogazdasági szinten is meghatározó Brazília életében, ahol az agribusiness ágazat a GDP több mint egyötödét adja. Az európai országok jelenleg is komoly vásárlói a brazil marhának: az argentin friss marhahús elsődleges piaca Németország, a Brazíliából feladott fagyasztott marhahúst pedig főként Olaszország vásárolja.  Vannak azonban ellenérdekeltek is Európában: 

 Magyarország ehhez képest a középmezőnyben helyezkedik el, nagyságrendileg 800 ezres állománnyal. Az igazi problémát azonban nem is a beáramló mennyiség jelentené, hanem a dél-amerikai állategészségügyi előírások szinte teljes hiánya, amely fölött – az európai termelőkkel szembeni szabályoktól eltérően – szemet hunyna az Európai Bizottság.

Rémálom a hazai gazdáknak: a brazil etanol 

A Magyarországon megtermelt kukorica közel egyharmada ipari felhasználás céljából, jellemzően etanolgyártásra kerül eladásra. Hazánkban ennek megfelelően komoly etanolgyártó kapacitások épültek ki a kukoricára alapozva, komoly exportpotenciállal is rendelkezünk, Magyarország adja ugyanis az EU bioetanol-termelésének több mint egytizedét, az egy főre jutó termelésben pedig világszinten (!) a harmadik helyen állunk. Az EU-Mercosur megállapodás alapján azonban a Bizottság 650 ezer tonna vámkontingenst nyújtana a dél-amerikai országok számára az etanol importjára, ami megegyezik a hazánk által előállított etanol mennyiségével. Hazánk tehát ellenérdekelt a brazil etanol kedvezményes piacra jutásával szemben, hiszen közvetlenül ütközhetünk a versenytárs brazil etanollal vagy közvetve a brazil etanol által kiszorított európai termelők kínálatával.

Folyékony arany – Brazíliából?

Az EU a világ második legnagyobb méztermelője, egyébként éppen az a Kína előzi meg, amely nagy mennyiségben dobja piacra Európában is a gyantaszűrt mézeit. A méhészet Magyarországon is komoly hagyományokkal bír, több mint húszezren foglalkoznak nálunk méztermeléssel, teljes termelésünk 2/3-a pedig exportra kerül. Nem mindegy tehát, hogy ki és mennyit szállít Európán kívülről az itteni piacokra, amit – az agrárium érdekeit figyelmen kívül hagyva – jelentősen megnyitna most az Európai Bizottság: a megállapodás alapján 45 ezer tonnás vámmentes kvótát nyújtana a Mercosur-országok részére, közel kétszer annyit, mint a teljes magyar termelés… 

Világosan látható: a megállapodás súlyosan érintené az európai gazdákat és legalább annyira az egészséges élelmiszerekhez ragaszkodó európai fogyasztókat.