A nyilvánosság forradalma

A nyilvánosság forradalma kezdődik ma Brüsszelben - legalábbis egyes elemzők ezzel a titulussal tüntetik ki az unió legfőbb döntési szervének tekinthető miniszteri tanács reformját, amiről ma születik döntés az EU első számú "fővárosában". A július 1-jén hivatalba lépett dán elnökség irányítása alatt rendezendő első külügyminiszteri tanácsülés ma várhatóan vita nélkül dönt azokról az újításokról, amelyekben a tagállamok állandó brüsszeli képviseleteit vezető nagykövetek már a múlt héten megegyeztek.

E szerint minden olyan ügyben, ahol az Európai Parlamentnek együttdöntési joga van

(vagyis az egységes belső piaccal, a gazdasággal, a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, a mezőgazdasággal és egyes esetekben a bevándorlással foglalkozó tanácsülések során), a miniszteri tanács végső döntést hozó lépéseit - tehát a szavazást, illetve a szavazatok indoklását - élőben közvetíthetik a tévécsatornák. (A kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó Europe by Satellite - EbS - nyilván azonnal él is a lehetőséggel, de más csatornák érdeklődésére is számítani lehet.) Szintén nyilvános lesz minden ügyben a döntéshozatal kezdete: az Európai Bizottság javaslata és az ezt követő első tanácsi vita.

Maradnak persze még bőven korlátok a nyilvánosság számára: például a hónapok óta zajló EU-USA acélvitával kapcsolatos döntések (egyébként múlt pénteken az unió egyelőre elhalasztotta a szankció kivetését) továbbra sem nyilvános tanácsüléseken születnek majd, a külkereskedelemben ugyanis az Európai Parlamentnek nincs együttdöntési joga. Mégis, a maihoz hasonló döntések valamit segíthetnek az unió imázsának javításában. Akárcsak az a (szintén múlt pénteken megjelent) hír, miszerint a 2003 második felében esedékes olasz elnökség lesz az első, amikor már minden csúcstalálkozót Brüsszelben rendeznek - véget vetve a tagállamról tagállamra haladó EU-s politikai cirkusz költséges és finoman szólva nem is igazán népszerű gyakorlatának. (UGy)