Reálkereset-robbanás

Azok után, hogy július első 10 napjában egymást érték a meglepetést jelentő makrogazdasági jelentések és események, kifejezetten unalmas időszakként minősíthetjük a mögöttünk lévő hetet. A múlt héten csupán korábbi adatok részletes verziói csordogáltak, és nem is okoztak különösebb meglepetést. A folyó fizetési mérleg végleges adatai szinte hajszálra megegyeztek az előzetes számokkal, így az első öt hónap hiánya 1,4 milliárd euró. A deficitnövekedés a tavalyi időarányoshoz viszonyítva igen jelentős, év végén akár kétszer akkora is lehet a negatív szaldó. Amennyiben a választási évek hagyományaihoz képest is nagy keresletbővüléshez az év második felében, esetleg a következő esztendő elején csatlakozik a világgazdasági konjunktúra, akár még tovább romolhat az egyenleg. Az bizonyos, hogy az import- és exportdinamikák között csak akkor lehet hoszszabb távon megnyugtató viszony, ha a belső felhasználás bővülése összhangba kerül a GDP-növekedéssel.

Ehhez az is szükséges, hogy a keresetkiáramlás kisebb legyen. Az év első öt hónapjában 11,4 százalékkal nőttek a reálkeresetek. (Ezen belül májusban kicsit magasabb, 11,9 százalékos volt a reálbér-dinamika.) A reálgazdasági folyamatoktól látványosan elszakadó trend a költségvetési szektornak, azon belül is elsősorban a közigazgatási szférában megvalósuló béremeléseknek köszönhető. Ezen a területen az első öt hónapban 40 százalékkal többet kerestek az alkalmazottak, mint egy évvel korábban, miközben a nemzetgazdaságban nincs még egy olyan ágazat, amelyiknél 20 százaléknál magasabb lett volna a bérnövekedés. A közalkalmazotti bérek őszi emelése tovább növeli majd a már ma is jelentős szakadékot a versenyszektor és a költségvetési szféra jövedelemfolyamatai között.

Az ipari termelés részletes adatai arról árulkodnak, hogy egyelőre várni kell a fellendüléssel. Májusban az ipari termelés szintje 0,6 százalékkal volt magasabb az előző havinál. Ezzel folytatódott a szektor stagnálása, hiszen az elmúlt egy évben felváltva követték egymást a pozitív és negatív havi növekedési számok. Az ipari termelés volumene 0,7 százalékkal múlja alul a 12 hónappal ezelőtti teljesítményt. A belföldi rendelésállomány stagnálása mellett az export összes megrendelése májusban 10 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, az új rendelések jelentősen csökkentek. Ebből az következik, hogy a nyáron már biztosan nem számíthatunk fellendülésre, az legkorábban az év utolsó negyedében következhet be. Így viszont valószínű, hogy ebben az évben már nem tud olyan lendületet venni az ipar, hogy éves átlagos növekedési üteme elérje a nem túlságosan acélos tavalyi 4,1 százalékot. (MI)