Átcsoportosul a világ autóipara
Ki hitte volna alig pár éve, hogy egy japán autógyár külföldi üzeméből exportál anyaországába személygépkocsit? Pedig a Honda az idén megkezdte ezt thaiföldi gyárából, s hamarosan Kínába telepíti exportkapacitásának jelentős részét. Azt sem sokan gondolták volna, hogy a német BMW dél-afrikai üzeme mára már jobb minőségű és megbízhatóbb autókat gyárt, mint a müncheni gyár - legalábbis a JD Power & Associates legutóbbi felmérése szerint. Mi több, a Pretoria melletti telep a Toyota japán gyára után a második ezen a világranglistán. Két másik német vállalat, a Volkswagen és a Mercedes ugyancsak dél-afrikai üzeméből küld haza autókat Európába. A Ford leghatékonyabb gyára Brazília eldugott szegletéből látja el sportautókkal az amerikai piacot.
A sort hosszasan lehetne folytatni, de talán ez is jól mutatja, hogy milyen nagy horderejű változások mennek végbe a világ autóiparában. Míg korábban a nagy cégek inkább az olcsó tömegtermelést helyezték át a fejlődő országokba, leginkább a helyi vagy regionális piacok ellátására, ma már a minőségi gyártás is egyre inkább az alacsony bérszínvonalú országokba vándorol. Változtak a fogyasztói szokások is: a kihelyezett termelés minőségének javítására fordított egyre nagyobb öszszegek, valamint az ottani munkaerő folyamatos képzése meggyőzte a "finnyás" nyugat-európai, amerikai és japán vásárlót, hogy nem kap rosszabb terméket pénzéért, ha ilyen, feltörekvő országban készült gépkocsit vásárol. Naivitás lenne persze a nagy cégek áttelepítési hullámát az aktuális gazdasági nehézségekkel magyarázni, hiszen az ilyen beruházások több évet igényelnek, és átfogóbb stratégia húzódik mögöttük, de a fejlett országok lanyha piacain mutatkozó jelenlegi kíméletlen harc is igazolja az előrelátás szükségességét.
Európára tekintve ugyancsak markáns trendek figyelhetők meg. Spanyolország 1986-os EU-csatlakozását követően valóságos autó-nagyhatalommá nőtte ki magát. Az olcsó munkaerőnek és a regionális támogatásoknak köszönhetően
óriási kapacitásokat telepített oda a PSA Peugeot Citroën, a Ford, a GM és a Volkswagen. Spanyolország mára a világ hatodik legnagyobb autógyártó nemzetévé vált, Európában csak Német- és Franciaország előzi meg, GDP-jének hat, a foglalkoztatottaknak 11, exportjának pedig 33 százaléka kötődik ehhez az ágazathoz. Az ibériai ország eddig a fő haszonélvezője volt az észak-
európai gyárbezárásoknak. S mi történik most? A Volkswagen és leányvállalata, a Seat egymás után jelentették be a napokban, hogy áthelyezik termelésüket Pozsonyba. Az ok: ott olcsóbb a munkaerő, közelebb van a német piachoz, és jóval rugalmasabb a munkaerőpiac.
Az EU-csatlakozásra váró kelet-közép-európai országok már jóval a belépés előtt felkeltették a vezető autógyárak érdeklődését. Magyarországon a Suzuki, az Audi, az Opel, a Ford épített ki jelentős kapacitásokat, igaz, mostanában a nagyobb beruházásokat már északi társaink halásszák el előlünk. A Volkswagen Szlovákiában és Csehországban erős, utóbbiban hamarosan a Peugeot és a Toyota is új közös üzemet épít. Lengyelországban már jóval korábban megjelent a most épp vergődő FIAT, illetve a szintén bajba került Daewoo, amelyre hírek szerint most a francia Renault pályázik, de jelen van ott a GM is, és pletykák szerint az MG Rover is gondolkodik egy összeszerelő gyár felépítésén. A Toyota mostani bejelentése tehát jól illeszkedik abba a folyamatba, amelyet egy iparági szakértő úgy jellemzett, hogy csak azért nem megy több vállalat keletre, mert túl nagyok a fölös kapacitások Nyugat-Európában.
Térségünk tehát máris autóipari "középhatalommá" kezd válni, amiben az (egyelőre) olcsó és szakképzett munkaerőn, a stabil gazdasági-jogi környezeten és a piac közelségén túl nyilvánvalóan szerepet játszik az is, hogy a tagjelölt államok egymásra licitálva kínálják az adókedvezményeket és közvetlen támogatásokat a gyártás odatelepítéséért. Mindenkinek előnyös ez, hiszen egy-egy nagy név megjelenése a háttéripar megerősödésével több tízezer munkahelyet képes teremteni.
Egyet azért érdemes észben tartani a jelenlegi eufóriában is: Spanyolország esete a példa arra, hogy mennyire illékony lehet a népszerűség. A nagy autógyáraknak ugyanis könnyebb átcsoportosítani külföldi kapacitásaikat, mint leépíteni belföldi termelésüket, ha érdekük egyszer úgy kívánja. Márpedig jelentkező Törökországtól Kínáig van épp elég.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.