Kamatvágást várnak

Minden eddiginél borúsabb képet festett az eurózóna helyzetéről Wim Duisenberg a vezető gazdasági hatalmak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hét végi találkozóján. Az európai monetáris politika első számú irányítója szerint immár nem látszik biztosítottnak, hogy az öreg kontinens gazdasága ebben az évben kilendülhet mostani, stagnálás közeli állapotából. A bejelentés már csak azért is meglepetésként hatott, mert még a múlt héten is a fellendülés iránti bizakodásának adott hangot az EKB-elnök; most viszont világgá kürtölhette a világsajtó, hogy az eurózóna hajója immár a "kormányos" szerint is súlyos gondban van.

Gyakorlatilag biztosra lehet venni, hogy a pesszimista hangvételű nyilatkozatot egy közeli kamatcsökkentés beharangozásának szánta Duisenberg. Ezt támasztja alá az a megjegyzése is, miszerint a gyengébb növekedési kilátás az inflációs nyomást is csökkenti, és amint az EKB új adatokhoz jut a középtávú konjunkturális és áremelkedési kilátásokról, "habozás nélkül cselekedni fog".

A kérdés tehát az, mikor és mennyivel vághatja le a most 2,75 százalékos irányadó rátát a frankfurti szuperbank. Jelenleg két forgatókönyv látszik lehetségesnek: vagy soron következő, március 6-i ülésén dönt az EKB igazgatótanácsa a kamatok legalább fél, sőt talán háromnegyed százalékpontos csökkentéséről, vagy pedig akkor, ha kitör az iraki háború - hiszen a növekedési kilátások romlását nagy részben éppen a háborús feszültségre vezetik vissza az elemzők és a döntéshozók.

Akárhogy is, az irányadó kamatláb hamarosan két százalékra vagy az alá eshet, ami általános vélekedés szerint meg is felel az európai gazdaság állapotának. A konkrétumokról talán már ma megtudhatunk egyet-mást, hiszen az EKB vezetői sajtótájékoztatón számolnak be az egész eurózóna szempontjából meghatározó német gazdaság kilátásairól. (TG)