Romlik-e versenyképességünk a régióban?

Reményi Tibor

A Kaba Elzett Rt. vezérigazgatója

Növekvő bérek

"Én nem tartom drámainak a helyzetet, s nem gondolom, hogy jelentősen csökkent volna a versenyképességünk. Intő jelek azért vannak, e közé sorolom, hogy az utóbbi egy-másfél évben jelentősen megugrottak a bérek, s az ebből fakadó esetleges előnyünket elveszítettük. Tetemesek a béreket terhelő költségek is, s a multik a vállalkozások azon körébe tartoznak, melyek a bérkifizetéseket legálisan intézik. A társasági adó mértékét nem tartom magasnak, sok vállalkozásnak ugyanakkor megterhelő lehet az iparűzési adó fizetése. Igazságtalannak érzem, hogy annak mértékét a forgalomhoz igazítják, így rosszul jár az a cég, amelyik nagy árbevétel mellett kis nyereséggel dolgozik. Az ingatlanadó is helyenként tetemes költséget jelent, s elképzelhető, hogy esetenként ez is befolyásolhatja egy-egy befektető döntését. Fontos tényező, hogy a befektetni szándékozó talál-e elegendő szakképzett munkaerőt, illetve egy-egy régió infrastrukturális fejlettsége milyen színvonalon áll."



Szűcs György

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke

Erősödő feketemunka

"Az elmúlt időszakban több tagunktól érkezett olyan jelzés, mely arra utal, hogy romlik a versenyképeségünk. A jelek szerint a befektetők Magyarországgal szemben előnyben részesítik Szlovákiát, Lengyelországot és Szlovéniát. Ebben közrejátszhat az is, hogy Magyarországgal ellentétben a régió több országában sikerült harmonizálni a helyi és központi adókat. Nálunk a vállalkozók jogosan panaszkodnak arra, hogy magasak a helyi adók, ami abból is fakad, hogy a forráshiányos önkormányzatok ily módon is igyekeznek bevételeiket növelni. A régióban akad olyan ország, ahol a privatizáció még nem zajlott le, s ez is generálja a fokozott külföldi befektetői érdeklődést. Megfigyelhető az is, hogy a magyar cégek termékei sok esetben a konkurenciaharcban alulmaradnak a kelet-közép-európai vállalkozásokkal szemben. Erősödőben van a feketemunka, a feketekereskedelem, s ezek eléggé aggasztó jelek a közelgő uniós csatlakozás előtt."



Antoni Péter

A Raab Karcher Tüzép Rt. igazgatóságának elnöke

Rendezetlen szabályozás

"Anyavállalatunknak a régió több országában van termelőegysége. Információim szerint a tulajdonos a közeljövőben nagyobb beruházást nem tervez a régióban, így nem kell mérlegelnie, hogy a befektetésnél melyik országot részesítse előnyben. A társasági adó fizetése egyelőre nem érinti cégünket, mivel öt évre elkülönített veszteségünk van. A társasági adó esetleges változtatásánál a kormánynak mérlegelnie kellene - hasonlóan az eva bevezetéséhez - hogy melyik a kedvezőbb megoldás, s az alacsonyabb százalék nagyobb volumenű befizetést eredményez-e. Ismert, hogy szeretnénk még egy Platform áruházat nyitni, s az ügyintézés során kiderült, hogy a településfejlesztési hozzájárulás kérdése mennyire tisztázatlan, tulajdonképpen az önkormányzatoktól függ, hogy mekkora összeg fizetésére kötelezik a céget. Elképzelhető, hogy a magas helyi adó egy-egy külföldi befektetőt elbizonytalaníthat, s máshol valósítják meg üzletüket."



Peller Katalin

A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára

Együttes hatás

"A nyomdaiparban érződik, hogy az ágazatban működő cégek versenyhátrányban vannak a szlovák, szlovén, sőt már a román nyomdákkal szemben is. Mivel ott kedvezőbb áron dolgoznak, a magyar kiadók is sok esetben választják az ottani nyomtatást. Ráadásul ez a magyar vállalkozások exportját is nehezíti, itt is érezhető a versenyhátrány. Szlovákiában, Szlovéniában több kedvező körülmény együttes hatásának köszönhető, hogy a nyomdák jobb árat tudnak ajánlani, ráadásul ott a minőség is hasonlóan jó, mint Magyarországon. Romániában némiképp más a helyzet, ott a munkabér a magyarországinak ötöde-hatoda, s ez akkora különbség, hogy a megrendelők készek némi minőségi engedményt is tenni. Gondot jelent, hogy a nyomdaipart több más probléma - termékdíj, késedelmes fizetés, nyugat-európai recesszió - is sújtja, ezért nem lenne meglepő, ha egy-két éven belül csődhullám indulna el az ágazatban."



Oláh István

A Her-Csi-Hús Kft. ügyvezető igazgatója

Kevés állami támogatás

"Az ágazatunk abból a szempontból kedvező helyzetben van, hogy a magyar baromfinak nincs konkurenciája a környező országokban, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy termékeinknek jó piaca van Európa-szerte. Ez nem jelenti azt, hogy a régió országaiban nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a baromfiágazatukat erősítsék. Ezt jelzi, hogy Romániában, Ukrajnában és Oroszországban is piacvédelmi intézkedéseket tettek a hazai baromfiágazat megerősítése érdekében. A magyar baromfitenyésztők most inkább Nyugat-Európára tekintenek, mivel ott kell kemény versenyben kell megméretniük magukat. A vállalkozásokat nyugtalanítja, hogy az uniós csatlakozáshoz közeledve a kormány takarékossági csomagot vezetett be, ami az agrárágazatot is érinti. Ez némiképp érthetetlen, mivel úgy vélem, hogy az ágazat eddig sem sok állami támogatást kapott. A SAPARD-programra ugyan lehet pályázni, de gondot jelent, hogy a pályázati anyag elkészítésére kevés idő van."