Infláció: trendváltás?
A múlt héten megjelent legtöbb adat kedvező képet festett a gazdaságról, ám a költségvetés körüli bizalmatlanság jelentősen rontott az összképen. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1012 milliárd forint volt az első fél évben, a deficit az éves terv csaknem 90 százalékára rúg. A Pénzügyminisztérium mégis bizakodó: a harmadik negyedévre mindössze 145,6 milliárd forintos hiánnyal számol a tárca, az utolsó három hónapra pedig már minimális többletet várnak. A piac nem így látja a helyzetet, feltehetően ennek köszönhető, hogy a 249 forint felé közeledő euróárfolyam visszapattant. Igaz, a pénteki kisebb erősödés újra az egy héttel ezelőtti szintig, 250 forintig izmosította a kurzust.
Májusban körülbelül 330-340 millió euró hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, mintegy 100 millió euróval kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, így az előző két hónap egyensúlyromlása után ismét javulás figyelhető meg. Forintban kifejezve: az export 14, az import 10 százalékos éves növekedési ütemet produkált. Úgy tűnik tehát, hogy ideiglenes volt a tavasz elején megfigyelt megtorpanás a javuló külső egyensúlyi trendben.
A kedvező konjunktúra képét erősítik meg a részletes ipari adatok is. Egy hónap alatt 3 százalékkal növekedtek az exportértékesítések Magyarországon, ez okozta, hogy májusban is jól teljesített a szektor. Az ipar összességében 0,7 százalékkal bővült áprilishoz képest, az egy évvel ezelőtti szintet pedig 9,9 százalékkal haladta meg a termelés volumene. A termelékenység éves alapon az év első öt hónapjában átlagosan 13 százalékkal emelkedett, amit egyrészt a termelésnövekedés, másrészt a szektorban tapasztalt kismértékű létszámcsökkenés eredményezett. A rendelésállományi adatok arra utalnak, hogy a növekedést nem fenyegeti veszély. Az export esetében ötödével több új szerződést kötöttek májusban, mint egy éve.
Úgy tűnik, júniusban megtört a gyorsuló infláció bő egyéves időszaka. Igaz, az árindex csak egy hajszállal volt alacsonyabb, mint az előző hónapban, de a szakértők egyetértenek abban, hogy az év második felétől erősebb dezinfláció indul el, ugyanis az eddigi gyorsuló trendet okozó adóemelések és élelmiszerársokkok hatása múlóban van. A jegybank kamatcsökkentési lehetőségei azonban korlátozottak, mivel a pénzpiacokra még mindig nem tért vissza a bizalom. Így a mostani adat nem ad elég alapot arra, hogy mai ülésén a monetáris tanács csökkentse az irányadó kamatlábat - vélik a piaci szakértők. (MI)
