Kell egy erős nemzeti vállalat

A már megszületésekor is kerettörvénynek szánt, vagyis eleve számos értelmezési vitára okot adó villamosenergia-törvény ezerötszáz oldalon érinti valamilyen módon a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-t, ezzel együtt sok apró pontatlanság, ellentmondás és szabályozatlan elem jellemzi a regulációt - állítja Pál László. A Mol Rt.-t is megjárt vezérigazgató abban a szerencsés helyzetben van, hogy pályája során különböző posztokon, különböző oldalról alaposan kiismerhette a magyar és az európai energiaipart. Azt mondja, a jelenlegi szabályozást akkor is át kell alakítani, ha koncepcionálisan nem változik a helyzet. A januárban életbe lépett új uniós irányelvek miatt számos dolgot el kell felejteni.

Ilyen, mára elavult jogintézmény a közüzemi piac, amely ebben a formában a közösség országaiban nem létezik. A nálunk meglévő feszültségek java részét a versenypiac és a közüzem mesterséges szétválasztása eredményezte. A közüzem megszüntetésétől függetlenül természetszerűleg megmaradnak a közszolgáltatások. Pál László úgy véli, a július 1-jei második piacnyitási lépéssel, amikor valamennyi nem lakossági fogyasztó számára felszabadították a piacot, gyakorlati és a kereskedelmi értelemben teljesnek mondható a liberalizáció, hiszen az európai tapasztalatok szerint a lakossági fogyasztóknak csak elenyésző kisebbsége él majd a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségével. Ezért akár már most megszüntethető lett volna a közüzemi piac. Minél ellőbb, annál jobb - jegyzi meg Pál László.

A piacnyitást ugyan minden uniós országban másként hajtották végre, de mindenütt maradt egy erős nemzeti villamostársaság. Pál László az osztrák példát tartja legszimpatikusabbnak. Nyugati szomszédunknál ugyanis az volt az elv, hogy meg kell tartani mindent, ami a múltban jól működött, és amellett meg kell engedni, hogy más, új szereplők is megjelenjenek a piacon, újabb erőművek épüljenek, új kereskedők lépjenek fel.

A hatályos szabályozás szerint az MVM Rt. részvényeinek többsége hosszú távon állami kézben marad - emlékeztet azzal kapcsolatban Pál László, hogy vajon tisztán nemzeti tulajdonú társaságként, vagy a nemzetközi részvénypiacon is jelen lévő energetikai cégként lát növekedési lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a menedzsment tartósan állami ellenőrzés alatt marad, az pedig másodlagos kérdés, hogy a kisebbségi részvénycsomagot milyen körben értékesíti az állam. A lényeg, hogy az állami energiapolitika érvényesítését, a nemzeti orientációt tartós állami többség mellett igenis garantálni lehet.