A versenyszféra dönt
Aggódik a szakma. Mérnökhiány van, a kamara és a versenyszféra szereplői mégsem attól félnek, honnan szereznek újabb és újabb szakembereket, sokkal inkább
az aggasztja őket, mi lesz, ha felhígul a mérnökképzés.
Reális a félelem. A felsőoktatás utóbbi éveinek történéseit vizsgálva úgy látszik, ha egy szakmából hiány van, abból egy évtizeden belül tömegképzés lesz. 1995-ben még két kézzel kapkodták a jogászokat és a közgazdászokat, ma-napság azonban néha több mint egy év kell hozzá, hogy elhelyezkedjenek. Az egyetem vagy a főiskola jól jár, hiszen megfizetik a diákok a diplomát, amelyet aztán a munka-ügyi központ illetékesei meg is csodálhatnak.
Itt van például a műszakimenedzser-képzés. Nem igazán kellenek a piacon, pedig ők is mérnökképzésen vesznek részt. De hát "nem beszélnek gépészül", állítják a keresleti oldalon, s bizony "becenevük" is sokat elárul: műmenedzserek. (Még ha a kibocsátó egyetem nevére is utal az elnevezés.) Se nem mérnök, se nem menedzser. Jogosnak tűnik a kamara igénye, ez inkább csak posztgraduális képzés legyen.
Szinte látom mérnök olvasóink arcát. Elégedetten konstatálják: "hm, keresettek vagyunk", s dagad a mellük. Van is okuk a büszkeségre, a hazai mérnökök a nemzetközi piacon is jó hírűek, megállják a helyüket. Ám ha a szakma felhígul, ők is a közgazdászok sorsára juthatnak.
A versenyszféra dönt. Mérnökök esetén egyelőre nem válogatnak. Na jó, az egyetemet végzettek kicsit kapósabbak, kicsit többet keresnek, de néhány év szakmai tapasztalat után eltűnnek a különbségek. Más a helyzet a tömegképzések esetén. A kibocsátó intézmény neve, rangja a meghatározó. A fejvadász, a személyzetis első kérdése ilyenkor: hol is végzett? Ez alapján dőlnek el állások, és megkockáztatom, sorsok is.
A magam részéről proaktivitást várok a felsőoktatási intézményektől, a szaktárcától és a kamarától is: ne ismételje a felsőoktatás történelme önmagát. Biztató jelnek látom, hogy egyre több vállalat fűzi szorosabbra kapcsolatait a hazai egyetemekkel és főiskolákkal. Mindez nem-csak a fiatalok szakmai tudását, a képzések gyakorlatorientáltságát segítheti, hanem a pályakezdők jobb elhelyezkedését is. Nem csak a mérnökök esetén.
