Csorbuló MNB-függetlenség

A múlt héten jelentették be, hogy a közgazdasági Nobel-díjat az idén Finn Kydland és Edward Prescott kapja. A döntés jogosságához nem férhet kétség, hiszen a szerzőpáros legalább két fontos területen iskolateremtő munkát végzett. Az újklasszikus közgazdasági iskola üzleti ciklusokat magyarázó elemei alapvetően Kydland és Prescott növekedéselméleti munkásságának terméke. (A manapság legkorszerűbb újklasszikus és újkeynesi irányzatok egyaránt a technológiai fejlődés egyenetlenségével magyarázzák a szisztematikus gazdasági ingadozásokat.)

A másik jelentős teljesítmény a laikusok számára kicsit talán ijesztően hangzó dinamikus inkonzisztenciamodellek megalapozása volt. A két közgazdász plasztikusan magyarázta, miért gyakori jelenség az, hogy a politikusok a hosszú távra meghirdetett, nyilvánvalóan helyes gazdaságpolitikától eltérnek a rövid távú megfontolások érdekében, és hogyan alakul ki tartósan nem optimális állapot a gazdaságban. A hosszú és rövid távú döntések közötti (időbeli) inkonzisztencia feloldására azt javasolták, hogy legyenek stabilizáló jellegű intézményi garanciák a gazdaságpolitika irányításában. Ebből fejlődött ki többek között a jegybanki függetlenség paradigmája, de legalábbis elterjedéséhez a friss Nobel-díjasok 1977-es cikke igen jelentős lökést adott.

A szintén múlt héten történt események szépen mutatják, hogy az évtizedes tapasztalatok sem feltétlenül jutnak el a politikusokig. A "bátor és cselekvő" kormányzás nevében szocialista és szabad demokrata képviselők a monetáris politika döntéshozatalába való aktív állami beavatkozást lehetővé tevő törvénymódosítást kezdeményeztek. A nyilvánvalóan a monetáris politika lazításának kierőszakolását célzó akció látványos pótcselekvés, úgy tűnik, jelen pillanatban kizárólag a költségvetésnek fáj, hogy a kamatok magasak, és ebből a szempontból is elkésettnek minősíthető a lépés. A monetáris tanács ugyanis láthatóan megértette: van lehetőség a lassú kamatmérséklésre, függetlenül az ez ellen dolgozó külföldi kommentároktól. Ezt bizonyítja a friss inflációs adat is, amely jóval a várakozások alatti drágulási ütemet mutatott szeptemberben. (MI)