Koszovói homály

Az albánok alig 53, a jogosult szerbeknek pedig mindössze egy százaléka vett részt a szombaton megtartott koszovói helyi törvényhozási (parlamenti) választáson. Az egyfordulós listás szavazáson több albán párt is indult, valamennyi nevében szerepel a "koszovói" és a "demokratikus", de a különbség közöttük csak annyi, hogy hogyan képzelik el a függetlenség megszerzését. A parlamenti (köztársasági) elnök, Ibrahim Rugova demokratikus ligája békés úton akarja kivívni ugyanazt, amiért az egykori gerillavezér, Hasim Thaci demokratikus pártja akár fegyvert is ragadna; ez utóbbi párt békésebb szárnya adta eddig a kormányfőt, Bajram Rexhepit.

A ma nyilvánosságra hozandó végeredményekből fog kiderülni, változik-e és mennyiben a végrehajtó hatalom. A becslések szerint kevéssé; legnagyobb módosulásként az várható, hogy csökken a szerbek súlya a kormányban (a 120 tagú parlamentben 10 bérelt helyük van).

Az új koszovói kormánynak két feladata lesz: 1. saját hatásköreinek decentralizálása a szerb közösség biztonságérzetének erősítése végett és 2. a 2005-re kitűzött ENSZ-felülvizsgálati konferencia előkészítése. Ennek az értekezletnek kellene majd a jelenleg Szerbiához tartozó tartomány végleges státusát meghatároznia, ami aligha lehet más, mint a függetlenség. Addigra kellene Szerbiában olyan magas életszínvonalat teremteni, hogy az emberek vállrándítással vegyék tudomásul az ,,ősi" terület leválását. Ami a koszovói albánoknak nagyon hosszú, az a belgrádi politikusoknak túlontúl rövid idő. S akkor még nem volt szó a nemzetközi jelenlét időtartamáról, mert azért arra is gondolni kell, hogy a szombati választások békéjét 20 000 NATO-katona garantálta. (SzH)