Privatizációról másképp

"Állítsák le a nemzeti vagyon kiárusítását" - követeli a legnagyobb ellenzéki párt. "A Fidesz a szocializmust sírja vissza" - replikáznak a kormánypártok. Az igazság, mint oly gyakran, valahol a kettő között van. A privatizáció ugyanis nem önmagában jó vagy rossz: mindig az adott helyzettől függ.

Alaptételként elmondható, hogy a magántulajdonos jobban kezeli saját vagyonát, azaz hatékonyabb, gyorsabban alkalmazkodik, mint az állam, ezért érdemes rábízni azt. Az államnak alapvetően nem a saját cégein keresztül kell megoldania a szociális, társadalmi problémákat, hanem egyéb eszközeivel. Egy modern piacgazdaságban ennek így kell lennie.

Csakhogy a privatizáció nem minden esetben alkalmazható sikerrel. Ha egy területen például nincs verseny, akkor az állami vagyon eladása nem sokkal jelent többet, mint a monopolpozíciók átruházását. Ez a módszer jelenthet ugyan egyszeri bevételt az államnak, de ha azt a folyó kiadások fedezésére és nem hosszú távon ható, versenyképességet javító reformokra költi, akkor nem történik más, mint a jövő felélése. Sajnos ez utóbbira több példa is akadt Magyarországon.

Másfél évtizeddel a rendszerváltás után már nem érdemes túlságosan sokat tépelődni azon, hogy miként lehetett volna jobbá, átláthatóbbá, a versenyt valóban erősítővé tenni a privatizációt. A folyamat nagyjából a végéhez ért, kialakult egy viszonylag versenyképes, működőképes modell. Arról viszont lehet és érdemes is vitatkozni, hogy mi legyen a még meglévő, részben stratégiailag fontos állami vagyontárgyak sorsa. De kizárólag szakmai alapon.

Nem lehet a Fidesz felvetéseit pusztán olyan általános érvekkel lesöpörni az asztalról, hogy piacgazdaságot építünk, hiszen már nem a 90-es évek elején járunk, amikor ennyi válasz is elegendő volt. Az ellenzék viszont ne csodálkozzék, ha rásütik az állampárti bélyeget, ha olyankor is farkast kiált, amikor annak nyoma sincs.

Higgadt, szakmai érvekre van szükség tehát mindkét oldal részéről, nem pedig politikai cirkuszra. Hogy végre valóban lezárhassuk azt a folyamatot, amelynek révén Magyarország felzárkózhat a világ fejlettebb részéhez.