Problémák az adóváltozásokkal

Vannak témák, amelyekre bizton lehet számítani: az szja-sávok, a természetbeni juttatások kezelése, a kedvezmények nyújtásának módja és mértéke az elmúlt években mindig változott legalább egy kicsit. Sokszor nem is lehetett eldönteni, hogy jó vagy rossz irányba, mindenesetre a változás azt jelentette, hogy a számviteli rendszereken megint változtatni kell egy kicsit, az eddigi nyilvántartások nem felelnek meg teljesen az új követelményeknek és a már kialakult jövedelmezési, juttatási struktúrákat megint újra kell gondolni. És ez az adóváltozások egyik legnagyobb rákfenéje. Még akkor is, ha az adóváltozás maga nem viharos mértékű, és az adóterhek esetleg csak szerény mértékben növekedtek, maga a változás ténye költséget indukál, amelyet a vállalkozásnak, tetszik vagy nem tetszik, meg kell fizetnie.

Az adóváltozások általános indokaként az utóbbi évben mindig az arányos és igazságos közteherviselés és az adórendszer egyszerűsítése szerepelt, bár e mögül többnyire kihallatszott az adóbevételek növelésének igénye. Az idén sem volt ez másként. A pénzintézeti tevékenység különbözeti adóját kétségkívül költségvetési bevételi igény motiválta, hasonlóan a mobiltelefonok és autópálya-matricák természetbeni juttatás adójához a feltételezett 50 százalékos magánhasználat után. Az egyszerűsítés igényét már jóval nehezebb a tervezetekben utolérni. A dolgozók csoportjainak adott juttatások juttatásként (és nem munkabérként) történő kezelése kétségkívül csökkenti az adminisztrációt, még ha nem is jár jelentős adómegtakarítással. Ugyanakkor az elmúlt két évben új járulékokat vezettek be (például innovációs járulék), és az EU-belépés is hozott új adóbevallási és nyilvántartási kötelezettségeket. Az új jogszabályokon nagyon sokszor érződik a sietség, példaként elég csak a regisztrációs adót felhozni, ahol tavaly nem lehetett egyértelműen eldönteni, vajon a jogalkotó tényleg meg akarta-e az adót is adóztatni. Az idén a kérdés eldőlni látszik - az adófizető kárára -, jövő évtől kezdve a regisztrációs adó egyértelműen áfaalapot képez.

Az idén rengeteg változás fogalmi pontosítás, kisebb módosítás. A változások szükségesek, az adórendszer fejlődésének természetes velejárói, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a paragrafusok megváltozása miatt az esetjog és az értelmezések részben vagy egészben érvényüket vesztik, a változások megnövelik a véletlen hiba lehetőségét, és általános jogbizonytalanságot okoznak. A jogbizonytalansághoz a legújabb divat, a "salátatörvény" is hozzájárul. Sőt, nagyon sokszor nemcsak a különböző törvények változásai vannak egy törvénybe összevonva, hanem adóváltozásokat egészen váratlan helyeken is lehet találni. Ez a jogalkotói gyakorlat azért káros, mert a jogkövető magatartást nehezíti.

Más esetekben a gond éppen a változások hiánya. Sok éve folyik a polémia a kormányzat és az adófizetők között a helyi iparűzési adó létéről és adóalapjáról. Az adó maga korszerűtlen, Európában nem igazán van hozzá hasonló, viszont nem szektorsemleges, és rontja Magyarország régióbeli versenyképességét. Ezeket a negatívumokat senki sem tagadja, ennek ellenére csak részeredményeket lehetett elérni ezen a területen.

Az adóváltozások tehát általában gondot okoznak, függetlenül az irányuktól és mértéküktől, tehát számukat a minimálisra kellene szorítani. Jövőre, ha figyelembe vesszük az összes változást, a vállalkozások terhei valószínűleg nem csökkennek, ami az európai piac meghódítását még nagyobb kihívássá teszi.