Sürgető a konszolidáció
A múlt hét inkább a kedvezőtlen adatok időszaka volt, igaz, komolyabb meglepetést egyik sem jelentett a piacoknak, melyek így stabilak maradtak.
Az első fél évben a magyar gazdaság finanszírozási igénye megközelítette a 900 milliárd forintot: ennyi forrásra szorultak rá a különböző szektorok a külföld részéről. A nemzetgazdaság nettó külső adóssága egy negyedév során csaknem 4 milliárd euróval emelkedett. Ez elsősorban a magánszektor hitelfelvételeinek következménye, de a pénzügyi számlák adataiból kitűnik, hogy a külföld az egyéb belföldi szereplőkön keresztül közvetve az államot is finanszírozta. A determinációk miatt megállapítható, hogy a külső egyensúly helyreállításáért csakis az állami szektor tehet valamit. Ennek azonban egyelőre nem sok jele van. A szeptemberi 91,8 milliárd forintos hiány 6,2 milliárddal haladja meg a tárca által előre jelzett - egyébként a múlt hónap közepén módosított - deficitet. Az eltérés elsősorban a bevételek alulteljesülésének következménye. Az általános forgalmi adó körüli bizonytalanság továbbélését jól jelzi, hogy szeptemberben ebből a tételből 23 milliárddal kevesebb folyt be, mint várták. A központi költségvetésen belül ugyancsak elmaradás mutatkozik a jövedéki és regisztrációs adósoron, vagyis elsősorban az EU-csatlakozás miatt bekövetkezett adószabály-változások hatását nem tudta jól becsülni a PM. A benyújtott költségvetési javaslat teljesülése esetén jövőre 4,7 százalékos lehet a büdzsé hiánya.
Augusztusban 1,7 százalékkal visszaesett az ipari termelés az előző hónaphoz képest, megtörve ezzel egy hosszú időszak növekvő trendjét. Lehetséges, hogy a lassulás tartós lesz, hiszen a német Ifo-index is csökken, amivel a szektor teljesítménye szorosan együtt mozog. Hogy jó hírrel zárjuk az összefoglalót: a friss adatok szerint tavaly a korábban becsültnél 0,1 százalékponttal magasabb, 3 százalékos volt a GDP-növekedés. (MI)
