Vegyes mérlegadatok
Az elmúlt héten a második negyedéves folyó fizetési mérleg megjelenése váltotta ki a legnagyobb figyelmet, amiről előzetesen azt remélték a szakértők, hogy tisztább képet mutat majd a külső egyensúlyi állapotokról, mint a sok módszertani változás miatt nehezen értelmezhető árukereskedelmi folyamatok. Bár sok új dolgot is megtudhattunk, a Magyar Nemzeti Bank újabb csavart tett bele a történetbe: a várakozásokkal ellentétben ugyanis nem alkalmazta a Központi Statisztikai Hivatal gyakorlatát,
vagyis nem számolta el egy összegben importként az európai uniós csatlakozáskor közvámraktárakban lévő, összesen mintegy 650 millió euró értékű termékeket. Ez valószínűleg jelentős turbulenciától mentette meg a forintpiacot, hiszen ezt is figyelembe véve a folyó hiány jelentősen meghaladta volna az elemzői előrejelzések maximumát is. Így viszont még egy hajszállal kisebb is lett a deficit a konszenzusnál.
Az árumérleg soron a fentiek miatt kifejezetten kedvező folyamatok figyelhetők meg, nem mondható el azonban ugyanez a szolgáltatás- és jövedelemáramlásokról. Mindkét területen folytatódott az előző időszak romló tendenciája, és így összességében a külső egyensúly romlott. Ugyanakkor a jó exportteljesítmény miatt a második fél évben a hiány enyhe mérséklődésére számítanak az elemzők.
Az idén a foglalkoztatottság stagnálása jellemzi a munkaerőpiacot. Az év első nyolc hónapjában a foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,894 millió fő volt, ami megegyezik az előző év azonos időszakáéval. A munkanélküliségi ráta a három nyári hónapban átlagosan 5,9 százalékon állt, ami megegyezik az egy hónappal ezelőtti számmal, és 0,2 százalékponttal meghaladja az egy évvel ezelőttit. A különbség mintavételi hibahatáron belüli.
A múlt hét krónikájához tartozik még, hogy az Országgyűlés leszavazta a jegybank éves beszámolóját, amire eddig még nem volt példa. Az a tény, hogy a beszámoló elutasítását alapvetően a monetáris politikával való elégedetlenség okozta, "udvariatlan gesztus", hiszen nem tartja tiszteletben a jegybanki függetlenséget és azt, hogy az intézmény elsődleges célja az infláció elleni küzdelem - vélik szakértők. (MI)
