VG-körkérdés

Fáth Péter / Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója

Nincs recept

"Magyarország azért vált a térségben a befektetők első számú célpontjává, mert itt készültek el a legkorábban a piacgazdaság megteremtését lehetővé tevő jogszabályok. Szerepet játszott ebben az is, hogy a piaci privatizáció mellett döntöttünk. Visszatekintve hibákat is lehet találni a folyamatban, ám összességében biztosan nem jártunk rosszul. Természetesen nincs generális recept arra vonatkozóan, hogy egy országban a vagyonnak milyen arányban kell állami tulajdonban maradnia, illetve magánkézbe kerülnie, hiszen sok minden függ a speciális körülményektől. Azt gondolom tehát, hogy a magánosítás jó eszköz ahhoz, hogy az ország vagyontárgyai hasznosuljanak. Vagyis azoknak a cégeknek nem indokolt az állam tulajdonában maradniuk, amelyek csak veszteséget termelnek. Ám az a legfontosabb, hogy a privatizáció átlátható legyen."

Fekete István / A Joint Venture Szövetség felügyelőbizottságának elnöke

Forrásteremtés

"Ebben a kérdésben a személyes véleményemet tudom ismertetni. Azt gondolom, ma már nem az az elsődleges, hogy az állam rossz tulajdonos. Ezen már túl vagyunk. Megérzésem szerint az állam legfontosabb célja a forrásteremtés. Nyilván minél több európai uniós forrást szeretnénk igénybe venni, amihez szükség van a megfelelő önrészre. A 2010-es euróátvételhez pedig teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat. A helyzet 2007-ben változhat meg, amikor lényegesen több uniós eszközhöz juthatunk hozzá, ám addig ki kell húznunk valahogy. Mondok egy hasonlatot: ha egy vállalat válságkezelésre kényszerül, sokszor stratégiai részeitől is meg kell válnia, hogy működőképes maradhasson. Amikor e vállalat gazdálkodása helyreáll, visszavásárolhatja azt, amit korábban eladott. Vagyis nem zárom ki, hogy az állam tíz-tizenöt év múlva visszaszerezze, amit korábban eladott."

Lepsényi István / A Menedzserek Országos Szövetségének elnöke

Hatékonyság

"Elképzelhető, hogy a hazánkban a rendszerváltás után lezajlott privatizáció technikáját tekintve részben kérdésesnek minősíthető, az eredményesség szempontjából viszont egyértelműen pozitív megítélés alá esik. A magyar gazdaság fejlődése jelentős részben a gyors és sikeres magánosításnak köszönhető, amely sokkal dinamikusabban ment végbe Magyarországon, mint a környező országokban. Ugyanakkor úgy gondolom, a privatizáció mértéke már elérte a kívánatos és szükséges szintet. Ezzel együtt természetesen jó néhány olyan állami vállalatot ismerünk, amelyeket helyes lenne értékesíteni. Mindazonáltal nemcsak a teljes magánosítás lehet megoldás. Vannak olyan cégek, ahol az állami monopóliumot fenn kellene tartani, ám itt is be lehet vonni a működtetésbe a magántőkét, például a public private partnership alkalmazásával."

Parragh László / A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Fejlesztési célok

"Sokszorosan bebizonyosodott, hogy a magántőke hatékonyabban működteti a tulajdonát, mint az állam. A privatizációra tehát szükség van, ám az is igaz, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta az állam nemigen tudott jó szerződéseket kötni. Egyes esetekben a magánosítást egyáltalán nem célravezető alkalmazni, mégpedig, ha ez a monopolhelyzet erősödését eredményezheti. Ilyesmi következhetne be a villamos energia terén. Fontos a megfelelő ellenőrzési lehetőség fenntartása: lehet privatizálni úgy is, hogy az államnak meghatározó tulajdonrésze, befolyása marad. Elsődlegesnek tartom, hogy végre az állami szektorban is érvényesüljenek a magánszférára jellemző elvárások, vagyis szigorú feltételeknek megfelelően működtessék a vállalatokat. Végezetül, a privatizációból befolyó bevételt nem szabadna folyó kiadásokra használni, csakis fejlesztési célokra. "

Rudnay János / A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke

Sikertörténet

"A privatizáció Magyarország sikertörténete. Magyarország volt az első, amely a térség államai közül elindította a magánosítást, és ennek köszönhetően nemcsak a befektetők és a tőke, hanem a know-how is megjelent. A következmény: ma a magyar gazdaság és a magyar menedzserek is versenyképesek, amiben az ország nyitottsága játszott vezető szerepet. Persze tudjuk, hogy a privatizáció során hibákat is elkövettek, ám összességében egyértelműen kedvező a kép. Ha az a kérdés, hogyan tovább, akkor arra az a válaszom: Magyarországnak változatlanul nyitottnak kell mutatkoznia. Ez alatt azt is értem, hogy a magánosításnak folytatódnia kell. Természetesen tisztában vagyok vele, a politika joggal vetheti fel, hogy egy-egy dolgot nem szabad privatizálni. Szerintem azonban az ilyen esetekben is az a fontos, hogy az államnál maradjon az utolsó döntés joga."

-->