Az érettség árnyoldala

A hazai kiskereskedelemnek, úgy tűnik, 14 esztendő is elegendő volt az érettség eléréséhez. A hiánygazdaság éretlenségét jellemző pult alatti eladást mára a bőség érzete váltotta fel: akár éjfélkor, nyáron is vehetünk déligyümölcsöt, s fagyasztószekrényért sem jár már senki Bécsbe.

A KSH legfrissebb adatai szerint az utóbbi évtizedre jellemző boltnyitási roham mostanra teljesen lelassult. A piac telítettségét mutatja az is, hogy a felfokozott verseny miatt elolvadó haszonkulcsok mindinkább a kereskedelem szerkezetének átalakulását eredményezik. Az indok egyszerű: a kereskedelembe fektetett tőke a piacgazdaság szabályait követve Magyarországon is a kisebb kockázatot és a nagyobb hozamot keresi.

Miközben a könyv és papíráru jól fogy, és 500 új, ilyen profilú kereskedés nyílt az idén szeptemberig, más termékeknél az üzletszám stagnál, sőt a rendszerváltás után gombamód szaporodó élelmiszerprofilú boltok száma 1200-zal csökkent is. Látjuk az élő példát: a tehetősebbek igényeire szakosodott Griff 2400 négyzetméteres, jó helyen lévő ingatlanában eztán ruhák helyett könyveket vehetünk majd. Persze a céget nem kell féltenünk: a kieső profitot többek között a hazainál nagyobb növekedési lehetőséget ígérő lengyel piacról pótolja majd.

Közben az üzletek a nagyobb vásárlóerőt képviselő fővárosi régióba igyekeznek, míg a kisebb településeken és a nehezebb gazdasági helyzetben lévő (Szabolcs, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén) megyékben sorra húzzák le a rolót a kereskedők. Ma már ott tartunk, hogy míg az ország öszszes községében 37 ezer bolt működik, csak Budapesten 32 ezer üzletbe térhetünk be. Eközben mintegy 60 községben semmilyen bolt sincs.

Az erősödő versenyt a független kis üzletek bírják a legkevésbé: az idén már 1900-zal csökkent az együzletes vállalkozások száma, s 1800-zal kevesebb az egyéni vállalkozók által üzemeltetett áruda is. Ezalatt a 2-5 üzletes cégek száma nő, s sorra nyílnak az új hipermarketek is.

Mostantól elsősorban már nem nő, hanem átrendeződik a piac. Míg a nagyvárosokban dühöng a plázaláz, a falvak infrastruktúrája - az ott élők jövedelmi helyzetével együtt - folyamatosan romlik. A folyamat csak hatékony vidékfejlesztéssel lenne fékezhető. Ha még nem késő.