Éltanulóból éltanuló?

Miként a gazdaságot általában, a külföldi működőtőke-bevonást is a ciklikusság jellemzi - legalábbis Magyarországon az elmúlt tizenöt évben ez volt a jellemző. A kezdetekben indult, majd lendületet vett a piaci alapú privatizáció, aminek nyomán jócskán megélénkült a külföldi befektetők aktivitása Magyarországon. Dollármilliárdok áramlottak be az országba, alaposan felgyorsítva a gazdaság szerkezetváltását - igaz, nem kis problémát okozva rövid és középtávon a lakosságnak. Munkanélküliség, létbizonytalanság, átalakuláskényszer az egyik oldalon - modernizáció, a térségbeli éltanulói státus elnyerése a másikon.

A magánosítási hullám csillapodta közepette mind nagyobb szerepet kapott a zöldmezős befektetési tevékenység - a tőke egyre nagyobb aránya zöldmezős beruházásként érkezett, jórészt termelőkapacitások létrehozására irányult. E fázisban - ha úgy tetszik, ciklusban - a sláger a munkaintenzív kapacitások kialakítása volt, ami jótékonyan hatott a munkanélküliség elleni küzdelemre. Összeszerelő üzemek, első, másod-, sokadkörös beszállítók sora kezdett el termelni az országban - építve a nyugatihoz képest olcsó munkaerőköltségre, s az ország geopolitikai előnyére. Ám a kínált komparatív előnyök fokozatosan erodálódtak - így romlott az ország tőkevonzó (verseny)képessége, aminek egyenes következményeként Magyarország elveszített korábbi szerepét és helyét nemcsak a dobogón, de sok szempontból az élbolyban is. El is indult a tőke az olcsóbb, rentábilisabbnak tartott kelet felé.

Most újabb fázisba kerültünk - legalábbis a tények, adatok, tapasztalatok azt mutatják, hogy egy régóta várt jelenség látszik kibontakozni Magyarországon: a jelek szerint ismét lendületet vett a külföldi működőtőke-bevonás, új befektetők jönnek, az itteniek bővítik kapacitásaikat, s jó néhány olyan visszatér, amely átmenetileg másutt igyekezett megtalálni a számítását. A tőkebeáramlás ugyan már korábban elmozdult a szolgáltatások, a k+f, a magasabb hozzáadott értéket képviselő egyéb termelőberuházások irányába, de már az értékek is nőnek. Az idei 3-3,5, jövőre a 4 miliárd eurót meghaladó működő tőke nemzetközi mércével is kimagasló eredmény. S ismét: átalakuláskényszer az egyik oldalon - modernizáció, a térségbeli éltanulói státus elnyerése a másikon. Egy újabb ciklus.