Hoz-e hasznot a lakosság egészségügyi tájékoztatása?

Megelőzhető betegségek

"Rendkívül fontos az emberek tájékoztatása. Egészségi állapotuk javításához ismeretekre van szükség, ismerniük kell az egészségügyi intézményrendszer által nyújtott lehetőségeket. Ezért kerültek előtérbe a betegségek megelőzését célzó szűrővizsgálatok, köztük a rákszűrés. Az oly gyakori kardiológiai betegségek megelőzésében segítene a folyamatos vérnyomás-, vércukorszint-, vérzsír- és koleszterinszint-mérés. Ugyanis a korán felismert betegség biztonsággal gyógyítható. Lényegesnek tartom továbbá azt is, hogy az emberek ismerjék a jogaikat, tudják, milyen lehetőségeik vannak, az egyes betegségekkel hová fordulhatnak, mit vehetnek igénybe. Az EU-strukturális pénzalapok felhasználásával olyan információs rendszer épül ki hazánkban, amely összeköti az ellátórendszer szintjeit, így szükség szerint küldhetők át a betegek adatai."

Jakab Ferencné Az Egészségügyi Minisztérium címzetes államtitkára

Egészségesen élni jó

"Igen, egyértelműen. Tény azonban, hogy a magyar egészségügy túlságosan belterjes, szakmai központúvá vált, amiből sok esetben kimarad maga a beteg. Jó lenne áthelyezni ezt a központot az orvosi rendelők várótermeibe. Ugyanis minden olyan tevékenység, ami a potenciális vagy a a beteg emberek felvilágosításával, informáltságuk színvonalának emelésével jár, nemcsak a számukra, hanem az ország számára is nagyon hasznos. A kormányok népegészségügyi programjai is csak akkor működhetnek jól, ha azok középpontjába végre az egészségesen élni jó elv kerül, s ez az elv tömeges mozgalommá válik. Ha követendő divat lesz egészségesnek lenni. Egyébként óriási lehet a gazdasági haszna annak ha az emberek felvilágosultak, ha értékként kezelik az egészséget. Az egészséges ember a nemzetgazdaság prosperitásának az alapvető feltétele."

Mikola István volt egészségügyi miniszter

Álproblémáról van szó

"A kérdés irreleváns, hiszen a betegek egy része eddig is tájékozott volt, ezután is az lesz. Álproblémának tartom a tájékoztatásukkal kapcsolatos törekvéseket. Az az érzésem, hogy az információátadás elsősorban azoknak a céljait szolgálja, akik azt kiadják. Az emberek többsége ugyanis nem azért iszik és fogyaszt zsíros ételeket, vagy cigarettázik, mert nem tudja, hogy az árt az egészségének. Az emberek a tájékoztatás ellenére sem lesznek olyan tájékozottak, mint az orvosok, de nem is erre van szükség. Helyette azt tartanám fontosnak, hogy az emberek ismerjék az egyes gyógyintézményekben folyó munka hatékonyságát, az ápolás, a gyógyítás színvonalát ahhoz, hogy választani tudjanak. Sok országban ez így működik. Nálunk erről, ha akarná, sem kapna megfelelő tájékoztatást a beteg. Szerintem ezen a gyakorlaton az államnak kellene változtatni."

Mihályi Péter A Veszprémi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára

Igényes tájékoztatás

"Feltétlenül, hiszen az egészség nem csupán az egyes ember, hanem az egész társadalom számára érték. Az egészséges humánerőforrás nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés, tehát az egészség gazdasági kérdés is. A Magyar Kórházszövetség szerint az egészség megőrzése közügy, nem csupán az egészségügyi tárca, hanem más minisztériumok feladata, éppen ezért kormányzati intézkedést követel. Az igényes orvosi magatartásnak ugyan része a páciensek alapos tájékoztatása, az egészséges életvitel segítése, ám gyakran már csak akkor kerülnek orvoshoz az emberek, ha valamilyen betegségük van. Ezért azt tartanám fontosnak, hogy már az óvodában kezdődjön el az egészséges életre nevelés, s folytatódjon az elemi iskolákban, majd az egyetemeken. Így érhető el hosszabb távon, hogy megváltozzon az emberek egészségszemlélete."

Golub Iván A Magyar Kórházszövetség elnöke

Információs szakadék

"Természetesen igen. A négy éve indított lisszaboni programban arról döntöttek az állam- és kormányfők, hogy 2010-re az EU a világ vezető, dinamikus tudás alapú gazdaságává váljon. Éppen ezért állították középpontba a polgárok érdekeit segítő, magas színvonalú egészségügyi információs szolgáltatások megteremtését. Szakadék van viszont a politikai szándék és a gyakorlat között. Ma ugyanis tilos a tájékoztatás például az egészségügyi hatóságok által jóváhagyott, nemzetközi szintű kutatási eredményekről, míg azt egy kétes hatású növényi készítmény gyártója megteheti. Így az európai fogyasztó - ha tud angolul - amerikai weblapokra látogat ismeretekért. A pácienstől való információmegvonási szindróma azonban az EU-ban is gyógyítható, ha a fogyasztókat intelligens, felelős embereknek tekintik, javítva ezzel a párbeszédet is a gyógyításban."

Vajda András Az MSD Kft. igazgatója