VG-körkérdés

Dr. Golub Iván / A Magyar Kórházszövetség elnöke

Szigorú ellenőrzés

"Kellő állami pénzforrás híján a Magyar Kórházszövetség nem zárkózik el a magántőke szabályozott és ellenőrzött bevonásától az egészségügybe. Támogatja a kórházak különböző gazdasági társasági és más működési formában történő átalakítását a szakmai vagy más befektetők közreműködésével. Elsősorban a nonprofit szervezetek részvételét fogadjuk el, mert a forrásbővítést és az ágazatban maradását ezek szavatolják. Az alkotmány célként fogalmazza meg a szociális piacgazdaságot, ezért az egészségügyben sem lehet piacellenes megoldásokat alkalmazni. A betegellátásban ma még az állami és önkormányzati tulajdon a meghatározó, de számottevő a magánszektor is. A vállalkozások az ellátás színvonalát jelentős mértékben növelték anélkül, hogy ez a lakosságnak külön fizetési kötelezettséget jelentene."

Dr. Kovács Gábor / Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet mb. főigazgatója

Szakmai minőségkontroll

"Ez a látszólag egyszerű kérdés is politikai csaták színterévé vált, ami lehetetlenné teszi az érdemi vitát. Nehezen vonható kétségbe, hogy a magyar egészségügynek forrásbevonásra van szüksége. Az elmérgesedett vita arról szól: magántőkére, vagy állami forrásokra számítsunk-e? Mindkettőre, ám meg kell teremteni a feltételeket a remélt forrás fogadására. Korlátozott és szabályozott magántőke-bevonásra kell törekedni, ám az intézmények földterülete ne lehessen a privatizáció tárgya, csak a felépítmények, a szolgáltatások. Olyan szakmai minőségkontroll szükséges, amely kizárja, hogy a jobban finanszírozott, de indokolatlan vizsgálatok száma emelkedjen. Ügyelni kell arra, hogy bizonyos hatósági jogok (pl. rokkantosítás, táppénz, fertőző betegségekkel kapcsolatos intézkedések stb.) ne kerülhessenek ki az állami ellenőrzés alól."

Prof. dr. Kosztolányi György / A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Centrumának igazgatója

Tulajdonosi szemlélet

"Igen. A magántőke a világ minden fejlett országában jelen van, így nálunk is, legfeljebb más-más arányokkal az alapellátásban és a speciális ellátást nyújtó egységekben, vagy az egyházi kórházakban és a területi ellátási kötelességet teljesítőkben. Ez a drága rendszer nem működtethető kellő racionalitással, ha a tulajdonosi szemlélet eltűnik, s köztulajdoni formában a racionalitás nehezen érvényesíthető, ami az egészségügy rákfenéje. Nem tartom idegennek a magántőkét az egyetemi klinikák rendszerében sem, ahol azonban az állami szerepvállalás dominanciája elengedhetetlen (orvosképzés!). Persze meg kell teremteni azokat a formákat, amelyek megakadályozzák az adózók által fizetett biztosítási összegek indokolatlan felhasználását. De e pénzek profitként való kivonása éppolyan rossz, mint az állami egységek pazarló működtetése."

Zoltán György / A Fresenius Medical Care ügyvezető igazgatója

A privatizáció kevés

"A magyar egészségügy forráshiányát a privatizáció önmagában nem oldja meg. A szabályozott tőkebevonás javítja ugyan a betegellátás körülményeit, de a gyógyítóintézmények a mindennapi működésükhöz szükséges biztosítói-állami pénzforrások szűkössége miatt folyamatos likviditási gondokkal küzdenek. Mivel a biztosító szektorsemlegesen finanszírozza a vele szerződésben lévő szolgáltatókat, a működtetési tőkehiány egységesen sújtja az önkormányzati és a magánvállalkozásban gyógyító intézményeket. Egyébként az elmúlt évtizedben a vesebetegek művesekezelésére 12 milliárdot invesztált a magántőke. Az egészségügy gondjának oka az, hogy a lakosság csupán 38 százaléka fizet járulékot. Elkerülhetetlen a járulékreform. Amíg ez nem változik, nem várható jelentős javulás az ágazatban."

A betegek érdeke

"Tíz év óta van napirenden az egészségügy átalakítása, szükségszerűsége a betegek érdekében megkérdőjelezhetetlen. Amennyiben az államnak, illetve az önkormányzatoknak van erre vonatkozó koncepciójuk és pénzük, nincs szükség magánbefektetőre. Ha ezek bármelyike hiányzik, a korszerű működés az üzemeltetésben már jártas szakmai befektetővel biztosítható. Ő ugyanis rendelkezik azokkal a tapasztalatokkal, mely a betegek érdekeit szolgáló átalakulást eredményezhet. A közelmúltban átalakult körmendi kórház szerződése garanciákat tartalmaz, az önkormányzat egyoldalúan felbonthatja, ha az ellátás minősége vagy mennyisége három hónapon át csökken. Az ingatlanok önkormányzati tulajdonban maradtak, a fejlesztéseket a befektető végzi. Ez a módszer lehetséges út egy a működésképtelenség határán levő kórház felemeléséhez."