Átjutni a kapu tetején

A diplomagyárak kora lejár, másra van igénye a hazai munkaerőpiacnak. Úgy tűnik, ma is igaz a mondás: tempora mutantur et nos mutamur in illis. Vagyis: változik a világ, és benne változunk mi is. A lenini szlogen is átalakul, miszerint "tanulni, tanulni, tanulni" kell. Helyette a "tapasztalatot szerezni, tapasztalatot szerezni, tapasztalatot szerezni" tanácsot érdemes megfogadni.

Nyolc-tíz évvel ezelőtt a piac megőrült a külföldiekkel szót értőkért. Nem számított a tapasztalatlanság, az sem, ha csak érettségije volt a jelöltnek, szinte csak a nyelvtudás döntötte el a munkalehetőségek sorsát. Jó példák a brandmenedzseri posztok, ahol tizennyolc-húsz éves, nyelvet kitűnően tudó fiatalok jutottak egyre előrébb a vállalati ranglétrán, mindaddig, amíg 1997-98-ban már döngette a karrierkapukat az új nemzedék: a több nyelven beszélő, szakirányon végzettek tömege. Egy fejvadász ismerősöm mázlistának nevezi a "régieket", akik jó időben jó helyen voltak.

Egyre több friss diplomás jelenik meg, a munkaerőpiac ajtaja azonban zárva van a pályakezdők előtt, legfeljebb a kapu tetején jutnak át a bátrabbak. A meghirdetett állások nyolcvan százalékára kizárólag szakmai tapasztalattal érdemes jelentkezni. Manapság már nemcsak a felvételi előkészítőket nevezhetjük nulladik évfolyamnak, hanem a gyakornoki programokat is, csakhogy ezek nem a felsőoktatásba, hanem a munkaerőpiacra történő bejutást segítik.

Változásokra van szükség, hogy változzon a munkaerő-piaci helyzet. A felsőoktatás átalakítása, a bolognai folyamat sokat segíthet. Az eddigi lineáris képzés két részre válik, és a hároméves alapszint (bachelor) után kétéves mesterkurzus (master) következik, az oktatás gyakorlatorientáltabb lesz. A képzés előtt azonban egy fiatalnak döntenie kell, egyáltalán milyen diplomát szerezzen, amelyet értékelnek is a hazai munkaadók.

Olyan sokféle társadalmi kommunikációs kampány zajlik, időnként nem ártana arról is tájékoztatni, hogy egy-egy diplomával mekkora esély van az elhelyezkedésre, vagy épp hogyan tudja növelni valaki a versenyképességét. A változásokat ugyanis egyszerűbb kezelni, ha számítunk rájuk, és nem a hatásuk ellen kell már védekeznünk.