NEMZETKÖZI POLITIKA

Végül a Fehér Ház is elismerte, hogy nem vezettek eredményre a tömegpusztító fegyverek utáni kutatások Irakban. Az amerikai sajtó a múlt hét közepe óta kezelte tényként a fiaskó hivatalos tudomásulvételét. Mert egy bizonyos nézőpontból fiaskó ez a javából. Hiszen az Irak ellen 2003 márciusában indított háború egyik fő hivatkozási pontja bizonyult hamisnak: meg kell akadályozni, hogy Szaddám Huszein iraki diktátor tömegpusztító fegyvereivel fenyegethesse a világot. (A másik indokot Szaddám terroristakapcsolatai képezték). A közép-keleti folyamataok szakavatott figyelői az egész fegyversztorit csak súlyos fenntartásokkal voltak hajlandók figyelembe venni. Magyarán: a helyzet ismerői valószínűtlennek tartották, hogy Iraknak bevethető atom-, biológiai vagy vegyi fegyverei lennének, de elfogadták, hogy ha Washington annyira ragaszkodik az állításhoz, akkor tudnia kell valami olyasmit, ami másoknak kimaradt. Most az derült ki, hogy ez az olyasmi sem létezik. Két amerikai szakértői csoport másfél éves kutakodása hozta meg ezt az eredményt.

Ha 2003 tavaszán azok dönthetnek az iraki háborúról, akiknek megbízható tudásuk van az ország arzenáljáról, akkor nincs háború, mert nincs hivatkozási alap. Az utólag kiderülő, beigazolódó igazságnak (hogy nincs fegyver) viszont már semmilyen gyakorlati értéke sincsen. George Bush elnök nemhogy bocsánatot kérne, még rá is kontrázik a maga szerepére: Szaddámot sikerült eltávolítani, és ezzel biztonságosabb lett a világ; az amerikai nép utólag jóváhagyta a háborút azzal, hogy őt ismét megválasztotta elnöknek. Tanulság: az igazságot nem elég időben tudni, annak időben érvényt is kell szerezni. (SzH)