NEMZETKÖZI POLITIKA

Az Egyesült Államok 350 millió dollárt ajánlott föl a dél-ázsiai szökőár következményeinek elhárítására. Akárhogy is, a segélyösszeg messze elmarad attól a 70-80 milliárd dollártól, amelyet a kormányzat rendkívüli felhatalmazásként akar kapni a jövő hónapban az új kongresszustól az idei iraki katonai és újjáépítési programokra. Közben az izraeli-palesztin megbékélésben elvben érdekelt Washington az izraeli katonai programokat ugyan milliárdokkal támogatja, de a palesztinoknak jutó (polgári célú) összegek nem haladják meg a tízmillió dolláros nagyságrendet.

A különbségek fontossági sorrendet is tükrözhetnek, ámbár nem biztos, hogy valóban így van. George Bush elnöknek január 21. táján kell a törvényhozók elé állnia, és többek között meghirdetnie második mandátumának külpolitikai programját.

Az Indiai-óceán térségébe szánt segély java része Srí Lankára jut, ahol 175 tengerészgyalogos amerikai katonai támaszpontot létesít. Ez a befektetés tehát "nem vész kárba". Az iraki milliárdokról azt mondják, hogy ezek valójában az amerikai kivonulás költségeit fedezik, már ha január 30-án meg lehet tartani a parlamenti választásokat - innen nézve al-Kaidáék talán jobban tennék, ha nem "marasztalnák" az amerikaiakat.

Ami pedig az izraeli-palesztin ügyeket illeti, nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy vasárnap megtartják a palesztin elnökválasztást, s a favorit, Mahmud Abbasz volt kormányfő az amerikai listákon terroristaként nyilvántartott szervezeteknek nem a megsemmisítésére, hanem a meggyőzésére játszik; közben ugyanezen szervezetek (Hamász, Fatah) a helyhatósági választásokon egymás ellen lépnek fel. A valóság kezdi megelőzni a washingtoni programalkotást. (SzH)