Orosz gázjátszma: sakk, matt

Az orosz tárgyalók egyrészt kifejezték érdekeltségüket egy már működő orosz–török vezeték továbbépítésében az európai piacok irányában, Magyarországon keresztül. Másrészt részt vennének egy jövőben elkészülő hazai, stratégiai, föld alatti gáztároló beruházásában. Végül mintegy mézesmadzagként jelezték, hogy ha mindez megvalósul, Magyarország a nyugat-európai piacok felé irányuló orosz gázszállítások elosztó központjává válhat.

A déli irányú új gázvezeték-fejlesztés orosz kontroll melletti megvalósítása csökkentheti az Ukrajnán keresztül történő gázimportunkkal kapcsolatos ellátási kockázatokat, ugyanakkor legalább három lényeges ponton sértene hazai érdekeket. Egyrészt ellehetetlenülnének a tényleges hazai gázpiaci verseny kialakulását elősegítő infrastruktúra-fejlesztések feltételei. A projekt hosszú időre konzerválná Magyarország egyoldalú gázimportfüggését Oroszországtól. Végül a projekt aktív támogatásával a magyar kormány kínos nemzetközi helyzetbe kerülne, hiszen jelentősen sértené több délkelet-

európai partnere, illetve a többi visegrádi ország érdekeit. Miért?

Az orosz gáz ma két jelentős kelet–nyugati irányú távvezetékrendszeren jut el Európába: az orosz–fehér-orosz–lengyel–német, illetve az orosz– ukrán–szlovák útvonalon. (A hazai fogyasztás háromnegyedét adó orosz gázimport ez utóbbi vezeték ukrán leágazásán keresztül jut Magyarországra.) Orosz- és Németország a múlt év végén egyezett meg egy harmadik, az úgynevezett északi-tengeri távvezeték megépítéséről, amely 2010 után önmagában évi 55 milliárd köbméter földgázt, azaz a jelenlegi nyugat-európai orosz gázexportot meghaladó mennyiséget juttathat Oroszországból közvetlenül német földre. Ezt a projektet számos balti és lengyel politikus – némi joggal – úgy értelmezte, hogy azzal a Gazprom (amely, ahogy azt Putyin elnök nyíltan is hangsúlyozni szokta, az orosz külpolitika eszköze) szabad kezet kap régiónkban, a „régi” és az „új” Európa gázellátását az óriás cég egymástól a mainál jóval függetlenebbül kezelheti. A régiós veszélyérzetet fokozta, hogy a lengyel ellátást sújtó 2004. decemberi orosz–fehérorosz gázszállítási korlátozás után a Gazprom az idén télen újra hasonló lépésekre szánta magát, most az orosz–ukrán árháború következtében.

Az ismétlődő gázszállítási bizonytalanságok megteremtették az orosz gázfüggésre adandó közös politikai cselekvés előfeltételét régiónkban. A visegrádi országok energetikai miniszterei ukrán és más régiós vendégek társaságában január közepén e közös cselekvés lehetőségéről értekeztek. A lengyelek például az észak–déli vezetékfejlesztések, illetve a cseppfolyós földgáz közép-európai piacra juttatásának fontosságát vetették fel.

És alig egy hónapra rá jön az orosz válasz: a déli orosz vezeték. Mire is kellene e negyedik köldökzsinór Európa és Oroszország között? Egyrészt tovább erősíthetné az oroszok közvetlen gázexport-pozí-

cióját a Balkánon és a gázéhes EU piacain. Másrészt csírájában fojtaná el a régiós országok (a visegrádiak és Horvátország) éppen csak megindult gázdiverzifikációs együttműködését: az orosz terv magyar támogatása azon túl, hogy közvetlenül sértené a másik három visegrádi ország gazdasági érdekeit, szöges ellentétben állna a januári elképzelések irányával.

Végül az orosz vezeték megvalósulása kiszorítaná a régióból azokat a versengő vezetékfejlesztési projekteket, amelyek célja orosztól (legalább részben) független, azzal versengő gáz európai piacra szállítása, elsősorban a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Észak-Afrika gázmezőiről. Talán a legismertebb ilyen jellegű fejlesztési elképzelés a Nabucco vezeték terve. A Nabucco osztrák, magyar, román, bolgár és török együttműködésben azeri, iráni, iraki és egyiptomi gázt szállítana a részt vevő országokat átszelő vezetékeken keresztül az európai piacokra, évi 30-40 milliárd köbméter mennyiségben. Másik alternatívaként a Mol és horvát partnere felmelegítette egy adriai-tengeri cseppfolyósföldgáz-terminál létesítésének lehetőségét.

Több vezeték, több verseny, több ellátásbiztonság – gondolhatnánk első ránézésre. A probléma az, hogy a piac e versengő alternatívák közül középtávon is jó, ha egyet elbír. S hogy melyik lesz a befutó, arra a magyar kormány hozzáállásának döntő befolyása lesz.

Ez a profi orosz sakk. S mit lépünk mi? A januári visegrádi lelkesedés után a magyar kormány most az orosz elképzelésért is lelkesedik. Sakk, matt.