Újabb csavar a sztrádasztoriban

Tőzsdére megy az autópálya: ezzel a megoldással próbálja Kóka János gazdasági miniszter elejét venni az Eurostat kifogásainak. Mint ismert: a sztrádaépítés költségeinek költségvetésen kívülre szervezésével hoszszú ideje küszködik a kormányzat, legutóbb éppen az derült ki, hogy a Pénzügyminisztérium óvakodik kikérni az uniós statisztikai hivatal véleményét a kérdésben, mert nem látja esélyét az elfogadásnak. Most viszont előkerült a cilinderből a nyuszi, csak éppen még nem tudjuk, tapsol-e a bűvésztrükknek az EU. A magabiztos nyilatkozatok ellenére ugyanis sok szakértőnek vannak kétségei, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részbeni értékesítése elegendő-e ahhoz, hogy szabályos PPP-ügyletként lehessen értékelni a sztrádaépítéseket. Lapunk is kételkedik ez ügyben. Ha nem állja ki a próbát a módszer, akkor jelentősen megugrik az idei hiány, és a következő években is rendkívül bizonytalanná válhat az autópálya-építés finanszírozása.

A büdzsével kapcsolatos hír: a történelmi csúcsokat döntögető hiányszámok után áprilisban egész tűrhető lett a deficit, 115 milliárd képződött a költségvetésben. Ezzel az egész évre tervezett 1545 milliárdos deficit 59 százaléka halmozódott fel az első négy hónapban. Hasonlóképpen kedvező, hogy márciusban tovább szárnyalt az ipar. A termelés volumene 1,5 százalékkal haladta meg a februárit. A kedvező tendencia mögött a nyugat-európai élénkülés áll, és nem kizárt, hogy az idén – hat év után először – ismét két számjegyű lesz az éves átlagos dinamika.

Bár áprilisban 2,3 százalékos volt az infláció, gyűlnek az árszínvonal gyorsuló ütemű emelkedése irányába ható tényezők. Emelkednek az olajárak, tartósnak mutatkozik az árfolyam gyengülése, az élelmiszereknél pedig a múlt év vége óta látványosan pörgött fel az árdinamika, nem beszélve a várható kormányzati intézkedések árszínvonal-emelő hatásáról. Kérdés, hogyan értékeli a kockázatokat a jegybank.