Végleg megbukott-e az önkormányzati reform?

Jauernik István, a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának elnöke
A haladás győz

Nem bukott el véglegesen a reform, mert a haladás vagy maradás közül az előbbi kell hogy győzzön hosszú távon. Változtatásra olyan területeken is szükség van, amelyek nem igényelnek kétharmados többséget. Az önkormányzatok feladatainak milyensége feles törvényekkel határozhatóak meg, gondoljunk csak az oktatási, szociális, hulladékgazdálkodási törvényekre. A helyi adókról szóló jogszabály, a költségvetés szintén egyszerű többséget igénylő jogszabály, és ezek is döntően meghatározzák az önkormányzatok mozgásterét, fejlődésük irányát. Az tény, nem sikerült létrehoznunk a választott regionális önkormányzatokat. Ennek ellenére a régiók maradnak, sőt tovább erősödnek, a megyei dekoncentrált kormányzati szervekből létrejönnek a regionális intézmények.

Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti frakcióigazgatója
Brutális spórolás

Azt is kétségbe vonjuk, hogy reformnak nevezhető-e egyáltalán a kormány javaslatcsomagja. Inkább olyan brutális takarékossági intézkedéseknek minősíteném, amelyek révén az önkormányzatokon akartak volna anélkül spórolni, hogy figyelembe veszik az ország alapvető gazdasági, társadalmi szempontjait, valamint az ott élő lakosság érdekeit. Mi a jövőben sem támogatjuk a megyék megszüntetését, nem szavazzuk meg a kistelepülések polgármesteri hivatalainak felszámolását, de nem járulunk hozzá ahhoz sem, hogy kötelező jelleggel előírják a kistérségek társulásait. Ha tehát a kormány nem lesz képes a korábbi elhibázott elképzelésein túllépni, és nem tesz valódi reformlépéseket, akkor végképp bukásra van ítélve az önkormányzati rendszer átalakításának terve.

Becze Lajos, tar polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke
Több régió

Formálisan ugyan megbukott az önkormányzati reform, de bizonyos részcélkitűzéseket – ilyenek például a kistérségi társulások – gazdasági, pénzügyi ösztönzőkkel meg lehet valósítani. Az úgynevezett hétrégiós rendszer kialakítása kissé izzadságszagú elképzelés volt mindig, kérdés, továbbra is ragaszkodik-e a kormány az eredeti álláspontjához. A valamennyi megyét érintő összevonás után ugyanis nagy terhet jelentene a lakosságnak, mert nagy távolságba kerülnek azok a fórumok, ahol az ügyeiket intézik. Másfelől a megszűnő megyék szakembereinek egy részét el kellene költöztetni a régiók székhelyére, ahol új irodákra, székházakra, a munkatársaknak lakásokra van szükségük. Ez nagy többletköltséggel járó feladat. Célszerűbb lenne a kisebb megyék társulásával 10-12 régiót létrehozni.

Gyenesei István, független parlamenti képviselő, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke
Hatáskörök

Új pályára került az önkormányzati rendszer átalakítása. A régiók, megyék, kistérségek, települések megújítása számos eszközzel, módszerrel megoldható. Az önkéntesség elvének megtartása és megőrzése fontos szervező erő lehet a közigazgatás átszervezése során is. Komoly viták folytak arról is, fel kell-e váltani a megyéket régiókra, de azt még senki sem gondolta alaposan végig, hogyan lehetne a gyenge megyéket erősebbekké, a feladataik ellátására alkalmasabbá tenni. A régió ugyanis nem kizárólag terület, lakosságszám kérdése – bár az optimális mérettől nem célszerű nagyon eltérni –, sokkal lényegesebb az, hogy az adott területi egységnek van-e olyan hatásköre, funkciója, amellyel be tudja tölteni a regionális szervező erő és döntéshozó fórum szerepét.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára
Újabb feladatok

A kormányzat javaslata a strukturális átalakítást célozta meg, amely ugyan nem sikerült, de bukásról azért nem beszélnék, mert az önkormányzatok hatékonyságának növelése, feladataik és hatáskörük differenciált meghatározása, finanszírozásuk megoldása feles törvényekkel is megvalósíthatók. A gond az, hogy bár 1994 óta napirenden van az önkormányzati rendszer belső ellentmondásainak felszámolása, de eddig egyetlen kormány, parlament sem lépett átfogóan és érdemben. Az önkormányzatokra folyamatosan újabb és újabb feladatokat telepítenek, de nem adnak hozzá elég pénzt. Nem csoda, hogy az az abszurd helyzet áll elő, hogy már egy évtizede minden harmadik település eredményesen pályázhat azon a címen állami támogatásra, hogy önhibáján kívül került nehéz helyzetbe.

A kormány jobb híján pénzügyi ösztönzőkkel próbálja a településeket, megyéket összefogásra bírni.-->