Lakáspiaci trend: erősen lefelé

Az elmúlt hét során valamelyest erősödött a forint, de az euróval szembeni árfolyam nem tudott kitörni a 274–270 közötti tartományból. A fejlett országok emelkedő kamattrendje kitart – kisebb meglepetésre még Nagy-Britannia is emelte irányadó rátáját a múlt héten, megelőzve az Európai Központi Bank már beárazott 25 bázispontos szigorítását.

Mindenesetre a hazai jegybank is kapott egy újabb érvet az emelésre: az ipari termelői árak igazolják azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a kormányzati intézkedések nélkül is magasabb pályán fut az infláció. Az év eleji hatszázalékos szintről csaknem nyolc százalékra gyorsult az ipari árszint éves emelkedési üteme. A magas árindexet elsősorban a világpiaci energia- és alapanyagárak drágulása okozza, ám míg az év elején még nyoma sem volt a szűkebben érintett ágazatokból történő átgyűrűzésnek, addig ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az ársokk nem marad meg az energetikai ágazatokon belül.

A vártnál is nagyobb mértékű zsugorodást produkált a második negyedévben a lakásépítési ágazat. Az átadott lakások száma 30, a kiadott új építési engedélyek száma pedig 25 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt. A visszaesésre számítani lehetett, hiszen a piaci folyamatok hosszú ideje jelzik a korrekció eljövetelét. Az előző két évvel ellentétben az idén az átadott otthonok száma már nem éri el a lakásállomány megújulási küszöbének tekinthető 40 ezret. De vannak jelek, amelyek az ágazaton belüli feszültségek enyhüléséről árulkodnak: az azonnal költözhető lakásállomány 11 százalékos zsugorodása a túlkínálat esését jelzi.

Hogy jó hírrel zárjunk: az előzetes adathoz képest valamivel kisebb, 146 millió euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya májusban. Ebben a hónapban az utóbbi években nem volt még ennél alacsonyabb a deficit, ez azt mutatja, hogy az áruforgalmi egyensúly szűk egyévi stagnálás után újra enyhén javuló tendenciát mutat. MI