Az államháztartás volt a rugó
Kétség sem férhet hozzá, hogy a 2006-os esztendő történéseit makrogazdasági szempontból a súlyos államháztartási egyensúlytalanság, annak kedvezőtlen reálgazdasági hatásait ideig-óráig – elsősorban a parlamenti választások szem előtt tartása miatt – késleltető gazdaságpolitika, illetve az esetleges pénzügyi válság közelségét érzékelve a felelőtlen fiskális politika korrekciója határozta meg.
Az áprilisi parlamenti választásokig eltelt időszak jó példája volt az elmúlt négyéves ciklus költségvetési politikájának: a súlyos problémákra a figyelmet ráirányítani szándékozó szakértői véleményekre válaszul a pénzügyi kormányzat győzelmi jelentésekkel válaszolt, a tisztánlátást pedig kozmetikázással, különféle trükkökkel nehezítette. Elég csak arra gondolni, a rekordhiányt hozó márciusi államháztartási folyamatokról a korábbi publikációs gyakorlatot felrúgva csak április 10-én, a parlamenti választások első fordulójának másnapján értesülhetett hivatalosan a közvélemény.
A reálgazdaság teljesítményében a nagymértékű államháztartási egyensúlytalanságból fakadó problémák lényegében az év első nyolc hónapjában nem mutatkoztak meg. A gazdasági növekedés 4 százalék körüli szinten mozgott, a kiskereskedelmi forgalom és a reálbérek alakulása látszólag egy normális állapotot tükrözött.
A megalakuló régi-új kormány miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc júniusban jórészt az idei és a 2007-es évet érintő, jelentős megszorító csomagot jelentett be. A csomag rövid távon döntően az adóemelésekkel, új adók bevezetésével igyekezett mérsékelni a büdzsé hatalmas deficitjét (amely az idén még így is a világ legnagyobb hiányai közé tartozik majd, ha esetleg nem lesz rekorder), kisebb részben pedig a kiadási oldalon irányzott elő megtakarításokat. Az adóemelések első hulláma szeptemberben lépett életbe, s a kereslet-visszafogó hatás már jól látszik a szeptember–novemberi gazdasági adatokban: a kiskereskedelmi forgalom októberben stagnált a visszaeső reálbéreknek is köszönhetően.
A kiigazító csomag másik nagy elemének, a szerkezeti reformoknak a kisebbik része (a közigazgatási átalakítások) 2006-ban vette kezdetét, a nagyobbik része pedig (az egészségügytől kezdve a közlekedésen át az oktatásig) 2007-ben bontakozik ki. Ha a felvázoltaknak megfelelően valósulnak meg az intézkedések, akkor az államháztartási egyensúlytalanság érdemben mérséklődik, aminek ára a gazdasági növekedés lassulása lesz. BR
