Most még maradt az alapkamat

Kivárással válaszoltak az infláció további alakulása körüli bizonytalanságra a monetáris tanács tagjai, így a hétfői kamatmeghatározó ülésen 8 százalékos szinten maradt az alapkamat. Bár a döntést indokló közlemény szerint december óta nem változtak számottevően a makrogazdasági kilátások, az elmúlt hetek adatai mégis megosztották a tanácstagokat, egy részük ezért 25 bázispontos emelést javasolt.

Mind a szinten tartást támogató galambok, mind az emelés mellett voksoló héják egyetértettek abban, hogy jelentősek az infláció várható alakulását övező kockázatok, és azok jó eséllyel a következő hónapokban is fennmaradhatnak. Amíg azonban a többség úgy látja, hogy a korábbinál várhatóan magasabb árcsúcs továbbra is csupán egyszeri sokkot generál a gazdaságban, addig néhány tag szerint bebizonyosodott: a tovagyűrűző hatások a korábbinál jóval nagyobbak lehetnek.

A kiskereskedelmi forgalom alakulásában jól tetten érhető a költségvetési kiigazító csomag hatása – ezt támasztják alá az októberi után a novemberi vásárlási adatok is. Októberben a forgalom bővülése egy a korábbinál alacsonyabb pályára került, novemberben pedig hatéves mélypontjára esett a dinamika. A múlt év utolsó előtti hónapjában mindössze 2,2 százalékos volumennövekedést mért a KSH éves alapon, miközben 2006 első felében öt százalék körül ingadozott a bővülési ütem. Számítani lehetett erre, hiszen a szeptemberi adó-, járulék- és hatósági áremelések nyomán az infláció megugrott, és a reálbér-dinamika azóta a negatív tartományban tartózkodik. A megszorító csomag ez év elejétől életbe lépő további elemei a reálbércsökkenést felerősítik, és ez a várakozások szerint a lakossági fogyasztás zsugorodásában, jó esetben stagnálásában is megmutatkozik majd, így 2007-ben a kiskereskedelmi üzletek visszaeső belső kereslettel szembesülhetnek. BR